Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1985-02-23
jövedelemhez jutás kérdése, namost attól nem görcsöltünk be, hogy vannak milliomosok az országban, mert ez szerintem természetes, dehát ezen most idegeskednünk hibát követünk el, mert találmányok alapján, művészek, sokmindenféle, 1 millió már nem is olyan nagy pénz, mert annyira fölment,bizonyos házat örököl valaki már millimos. De hogy hogy jut ehhez a pénzhez, az már gondot váltott ki és van az országban egy réteg és erről szóltak' pártfórumainkon nagy szenvedélyességgel, akik az állami készletek újraelosztásából jut jövedelemhez. Tehát kenőpénzen megveszi a nagykereskedelemtől csúszópénzen azt az árut, amit nagy felárral ő eloszt, nem csinál semmit, végeredményben indokolatlanul magas jövedelemhez jut el. Hát ezt nem álmodta meg senki, amikor a VGMK-t, vagy az uj vállalkozást ösztönözte, vagy a kritikáját mondta^hogy negyvenes évekre visszafejlesztettük ezeket a kiskereskedőket és most azt vissza kellene állítani, de nem igy. Tehát erre volt nagyon éles a reagálás, hogy de ezt akadályozza meg a kormányzat, és ezt nem tudjuk mi innen a gyárakból megtenni, mi csak mondani tudjuk ilyen alapon ebben az országban ne legyenek milliomosok. Főleg iritáló ez mondjuk, amikor nincs szén és ezek az emberek felárral szenet árulnak. Mondjuk egy konkrét példát mondanék: szó volt a nagyüzemek helyzetének tisztázásáról, nem pénz oldaláról, mert szóvei mindent pénz oldalról nem lehet rendezni, a fiataloknak is adjunk pénzt, a nyugdíjasoknak is, a nagyüzemi munkásságnak is,, az értelmiség is szerepel ebben az anyagiban, pedagógusok is. Általában a nagyüzemek helyzetét,szerepét a (társadalomban meg kellene néznünk, itt már a sajtéban és a rádióban végtelen szélsőségek elhangzottak, most józanul kellene átgondolni, hogy mi is 1985-ben egy nagyüzem, mi ennek a szerepe, mi ennek a jelentősége, és az életszsinvonal kérdésében pedig általában kell foglalkozni az országban és vannak kérdések a kisjövedelmű, most mindegy hogy hol van, akinek nem biztosított a létfenntartása, létminimuma nincs meg, azt a szocializmusnak meg kell oldani még 1985- ben is. Tehát mi nem ragadtuk ki vállalatunknál külön, tehát nem osztályt ragadtunk ki, hanem kispénzűek kérdését kell megoldani és mégegyszer a nagyüzemeket pedig komplexen tekintsük át. Es végül megfogalmazódott, és ez is benne van az irányelvekben, a kerületi összefoglalóban, hogy hiányzik egy szocializmus kép, mert 1985. szocializmusa nagyon bonyolult, egészen más mint ahogy ezt megállmodtuk, a párt tagjai között több generáció tevékenykedik, mindenki máskép tanulta, hogy mi a szocializmus, de egy biztos, hogy a szocializmus az nem az, hogy a napi eseményeket magyarázzuk meg. A napi eseményeknél vannak magasabb rendű célok és értékek, és ennek kell alárendelni a napi mozgást, ós mi egy kicsit most a napi eseményeket magyarázzuk és eltűnnek ezek a magasabb értékek. Tehát azt kértük, hogy értő, okos emberek ezek nem mi vagyunk, ezt se mondtuk, fogalmazzák meg, összegezzék azt a milliónyi, sokszintü tapasztalatot, amelyet az élet produkált és próbáljanak belőle egy szocializmus képet szintetizálni, amivel mi itt a magunk szintjén tudunk agitálni, nevelni, politizálni, bár a mi általunk elvégzett munka az a legjobb agitáció, de azért erre is szükség van. Kedves Elvtársak! A kerületi Pártbizottság irányitó munkájáról szólnék végezetül, ha azt mondtam, hogy a Tungsram életében pályamódosításokkal tó =J x- 49 ~
