Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1985-02-23

Hát mindenképpen arra ösztönöztük a kollektívákat, hogy nagyon komolyan figyeljelenek oda. Ez a minőségi ösztönzés nálunk mintegy 30-35 ©-át is lehetővé tette ezeknek a dolgozóknak, akik keressenek. Vagy Pl. az Egri gyárunkban, ahol nagyon komoly fenyő fűrészáru és keményfa felhasználás történik ott szintén a fűrész anyag ^kihozataliba és a minél jobb felhasználásra ösztönöztük a dolgozókat és itt is mintegy 30-40 ©-os lehetett az alapbérnek ez a keresete. Ahogy az élet előre haladt a népgazdagási egyensúly ezt megkövetelte 1983-ban a tőkés exportra való volumen növelés és az uj piacokra való betörés termékek versenyképességének a szembeállítása, talán azt is mondhatnám a recessziós helyzet arra ösztönözte a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi szervei© hogy uj módszert is keressenek és hát ebben a témában a tőkés export ösztönzésére és a minőségi munka javítására szembeállítottuk az 1 dollár 1 forintos lehetőséget. Ez azt jelentette, hogy vállalatunknál megszüntettünk mintegy évi 3-4 millió Ft nyereségrészesedés kifizetését es ezt a minőségi tőkés export munka ösztönzésére fordítottuk.

Ez olyan sikerrel járt 1983-ban 1984-ben, hogy a ténylegesen kiszállított termékek után reklamáció nélküli visszaérkezés után fizettük ki ezeket az összegeket és egy-egy dolgozónál 20~tól 40 %*ob minőségi ösztönzést is eredményezett. Ebben az esetben ugy éreztük, hogy igen komoly politikai munka volt ezt létrehozni, elfogadtatni és annak 'idegüla kerületi Párt Végrehajtó Bizottság is tárgyalta ezt az elképzelésünket megerősített bennünket ebben, hogy ezt csináljuk és tulajdonkeppen menet közben a tapasztalatokat használjuk fel. Most 1985. februárjában vagyunk és ennek az ösztönzésnek egy további finomítását fogadta el a part gazdasági es társadalmi szervezet már tulajdonkép) pen a bizalmi testület is egyetértett, elfogadte, ahol kerestük annak a lehetőségét, hogy a tőkés export ösztönzése mellett, melyek azok a gyarak, akik felhasználják az import-anyagot, de nem termelnek dollárt, mert nagyon fontos belföldi termelést is ;állítanak elő, de mindenképpen szeretnénk a belső érdekeltséget ugy javítani, hogycmst szembeállítottuk a pártszevezetnek azt az elképzelését, hogy a VI. ötéves terv végére legalább armyi tőkés exportot termeljünk amennyi import anyagot felhasználunk.

Hat ebben a kérdésben most©gy további finomítást vittünk, ami azt jelenti, hogy 85. január 1-től azok a gyárak, akik tőkés importot használnak fel, azoknál megnézzük, hogy mennyi tőkés sxportot gyártanak, vagy tudnak gyártani és akik nem gyártanak csak az újpesti gyárunk pl. 31 millió tőkés exportot tervezett es mintegy 14 millió import-anyagot használ fel. Ez nagyon jó.

Vagy az Egri gyárunk, aki 53 millió tőkés exportot tervezett es csak 4 millió import anyagot használ fel. Ez nagyon, ez túl szép, de ezek a gyarak nehéz helyzetbe, hátrányos helyzetbe kerülnek akkor, amikor a minőség és az átadás-átvétel ós a reklamáció azér a tőkés exportnál előtérbe kerül, most a belső érdekeltségnél egy olyan elképzelést hoztunk létre, amelyet ugye e§y gyáregység kivételével 1 már bizalmi testület el is fogadott hat velük még további politikai feladat van, ezt elfogadtatni, hogy igyekezzenek ők is a Jászberényi Gyárról van itt szó az import anyag felhasználást 22 millió nagyságrendje mellett legalább néhány millió tőkés exportra vagy kooperációban, vagy

T ^ ^ ■!— ^ ^ F--------------^ — --------------------------•---------