Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1985-02-23
,------------------------------------------------------- ^ -v ”'" i— Mw ■■ n i ■■, h^ihh m1 —■—F^ ------------------*— !. — i Munkaerőgazdálkodás, jövedelmek alakulása, munkakörülmények és az új - vállalaton belüli - vállalkozási formák tapasztalatai A beszámolási időszakban a vállalatok egyik alapvető problémája volt a munkaerő állandó csökkenése. A vállalati gazdasági munkaközösségek egyes területeken átmeneti megoldást hoztak a létszámhiányban, de az alapvető problémákat nem oldották meg. A munkaerő csökkenése gyorsabb ütemű volt, mint ahogy azt a vállalatok és szövetkezetek tervezték. A vállalatok, gyárak szövetkezetek összesen 55.350 főt foglalkoztattak, mintegy 12.500 fővel kevesebbet, mint a tervciklus elején. Tudatos létszámleépítés csak a TUNGSRAM Rt-nél volt. Ennek létszámcsökkentő hatása 2600 fő. A TUNGSRAM Rt. három gyárának önállóvá válásával további 2800 fővel csökkent a vállalati létszám. A 7100 létszámcsökkenés spontán módon történt és különösen nagy gondot jelent a textil- és bőripari vállalatoknál. Budapesten a fizikai létszám csökkenése ma már több üzemben elérte azt a kritikus határt, ami egyes üzemrészek biztonságos és gazdaságos működtetését veszélyezteti. Különösen nehéz helyzet alakult ki a szakmunkás létszámhiány következtében a forgácsoló-, faipari-, bőripari- és textilszakmákban. A több éve napirenden lévő szakmunkás utánpótlásban nincs érdemi változás. A gondot fokozza, hogy a létszám-kiváltásra az elkövetkező időszakban a rendelkezésre álló fejlesztési alapok nem elégségesek. A kerületi PB 1984 június 5-i határozatában - a kerületben települt ipar helyzetének elemzésekor - feladatul adta, hogy valamennyi vállalat a budapesti szűkös munkaerő-helyzetre való tekintettel mérje fel annak lehetőségeit, milyen termelő tevékenységet, technológiát tud vidéki gyáregységeibe telepíteni. Komplexen gondolják át, hogy az élőmunka-igényes tevékenységek - általában a tömeggyártás - vidékre helyezése mellett Budapesten koncentrálódjon a kutatás-fejlesztés, a kísérleti gyártás, s a magas szakmai kultúrát igénylő tevékenységek. Egyes vállalatoknál az alkalmazotti állományban is, - főleg a műszaki képzettségű és könyvelési szakemberek körében - nehezen pótolható hiányok jelentkeztek. Az adminisztratív területen a korszerű technikai lehetőségek - számítógépek, számítástechnikai berendezések - bevezetése rendkívül lassan halad. A tervciklusban a fizikai dolgozók átlagkeresete vállalatonként jelentősen differenciálódott, 16,3 % és 49,4 % között emelkedett. Az alkalmazotti állományban általában 1-2 %-kal magasabb volt a jövedelemnövekedés, mint a fizikai állományban. Hat vállalat kivételével a keresetek az eredetileg tervezettnél gyorsabban emelkedtek. Ehhez hozzájárult az időközben bevezetett kísérleti bérezési forma is a Chinoinban és a Budapesti Bútoripari Vállalatnál, f A szabályozás lehetővé tette a létszámleépítés megtakarított bérének felhasználását. Az exportnövek$ désért is kaptak egyes vállalatok és szövetkezetek külön bérfejlesztési lehetőséget. , III I: ■ ' A vállalatok többségénél a kifizetett keresetnövekedést a termelékenység növekedése meghaladta. A munkakörülmények alapvetően a kitűzött céloknak megfelelően alakultak. A vállalatok figyelmüket I '
