Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1985-02-23
I A szocialista import növekedésének üteme - Ft-ban számolva - 26 %-a, mig a konvertibilis elszámolású import 96,5 %-a az 1980. évinek. 1980-ban a kerületi iparvállalatok tőkés export és import mérlege 7 millió dollár volt. 1984-ben 150 millió dollár értékű exportot, 122 millió dollár értékű importtal teljesítenek. Ez egyértelműen kifejezi a vállalatok és gyárak eredményességét a külgazdasági egyensúlyi helyzet javításában. A beszámolási időszakban az export gazdaságossága összességében mindkét relációban javult. A gazdaságosság javítását célzó törekvések azonban nem minden esetben valósultak meg. Hatására az export volumen csökkent és egyes termékek gyártása megszűnt. A belföldi értékesítés részarányának csökkenése - az iparvállalatok helyzetét figyelembe véve - megfelel a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek. A belföldi értékesítés részarányát főként a háttériparii tevékenységet végző vállalatok, gyárak növelték /Gépelemgyár, Budalakk, Omega/. \ A kerületi gazdálkodó egységek termelésnövekedésének ütemét meghaladóan - 49 %-kal - nőtt a munka termelékenysége 1980-84 között. E növekedési ütem a vegyipari ágazatban a leggyorsabb, ezt követi a gépipar, majd a könnyűipar. A termelékenység emelésével, hatékonyabb munkával ellensúlyozni tudták a tervezettnél nagyobb arányú munkaerőcsökkenést. A termelőmunka hatékonyságának növekedését mutatja, hogy a vállalatok, gyárak nyeresége - a csökkenés ellenére — megduplázódott, 107 %-kal növekedett. A jelentős nyereségnövekedés mögött azonban probléma és ellentmondás húzódik meg. Á legnagyobb nyereségnövekmény a gépiparban, a legkisebb a könnyűiparban jelentkezik. A tervezett nyereséget legjobban a vegyipar közelíti meg. A vállalati tevékenység hatékonysága - a komplex hatékonysági mutató alapján - növekedett a beszámolási időszakban a Chinoin, Újpesti Gépelemgyár, Budalakk, Budapesti Bútoripari Vállalat, Duna Cipőgyár, Oxigéngyár vállalatoknál. A tervciklusban a szabályozók évenként, néha többször is módosultak, s több vállalatnál, a törekvések ellenére sem tudták az ebből adódó többletköltségeket teljeskörűen ellensúlyozni. Jellemző, hogy a nagyobb hiteleket felvett vállalatok kerültek az alacsony hatékonyságuak közé, ami azt jelenti, hogy a fejlesztések megalapozására a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A gazdaságpolitikai határozatoknak megfelelően erősödött a vállalatok irányításában a termelési költ' ségek csökkentésére irányuló törekvés, s ezáltal a jövedelmezőség javítása. Kiemelkedő eredményeket értek el egyes vállalatok az anyagköltségek csökkentésében, pl. TUNGSRAM Rt, Chinoin, Pannónia, Budapesti Bútoripari Vállalat, s ez biztosította, hogy a növekvő anyagárakat takarékossági intézkedésekkel ellensúlyozzák. Jelentősek az eredmények a rezsiköltségek csökkentésében is több vállalatnál, pl. Oxigéngyár, Bútoripari Vállalat. ■*MM.tiTW«iwfflTinao>wpa- 7 -i
