Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1985-02-23
—, _ _ r——“ 700©:<”}■■/ '' , _ rtói 'c's 3,'§ ÉÜf }-WM y ív © V? f'■/tó7© \©4tó®rvtó tó tó? v I - ,®Í‘h>''c,f Él§ *!ír V ll 7'0tó©01® y ©p|'/ $ }{®''‘7k7'a7 !\v/7'-0 7>ílí®S © §||M |éSÍte — 13U -Az Uj gazdasági vezetés a pártszervezettel ós a társadalmi szervezetekkel összhangban megállapította, hogy igen fontos a vállalati belső önállóság, a hatáskörök megosztása, az egyszemélyi felelős vezetés színvonalának emelése. Az önállósághoz viszont decentralizálni kell ós fontos a hatáskörök szükség szerinti megosztása, leadása. A túlzott centralizáció o felsd vezetésnek feleslegesen sok energitáját vette igénybe olyan ügyek intézésével, amelyek jól megoldatők lettek volna középső vagy alsó szinteken. Ezért intézkedéseket tettünk annnak"érdekében, hogy a döntéseket ott készítsék elő ós hozzák meg, ahol legnagyobb az informáltsóg, a gazdasági és mozgalmi vezetők az ismeretek teljes birtokában vannak, igy nem csupán gazdasági kérdésekről, hanem a kollektíva hangulatáról, tennivalóiról is meggyőződhetnek . Természetesen óvakodunk attól, hogy a decentralizálás gyengítse a központi döntések erejét, ós felelősségét, netán megzavarhassák a gyári rendet, hogy önkényeskedóshez vezessen. Dél tudjuk, hogy az üzemi demokrácia megvalósítása, fejlsztóse, nagy mértékben függ a munka ji megszervezésétől, a munkaidő jobb kihasználásától, a munka ós technológiai fegyelem megszilárdításától. A dolgozók egymáshoz és vezetőikhez való viszonyát, a jó munkahelyi kapcsolatok kialakítását, általában az emberekkel való bánásmód kérdéseit fontos tényezőnek kell tekintenünk. Az erkölcsi és anyagi ösztönzők széleskörű alkalmazásával is segítjük a jó munkahelyi légkor megteremtését. Az elmúlt években a béremeléseknél, jutalmazásoknál sikerült néhány olyan intézkedést tenni, ami megelégedést váltott ki dolgozóinkból. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk olyan emberi tényezőket is, amelyek akadályozzák az előrelépést, az üzemi élet demokratizálásában. Itt különféle negatív magatartási módokra gondolok, amelyeknek megváltoztatását fontos feladatnak kell tekinteni. Gyakori a bátorság hiánya, ugy látják egyesek, hogy a valóságos hibák feltárása megbosszulja magát. Az ilyen vélemények általában egy-egy kellemetlen konkrét tapasztalat nyomán alakulnak ki, a negatív eseteknek rögtön hire megy, a közvélemény hajlamos arra, hogy ezeket általánosítsa és ez elbátortalanodást, hallgatást, passzivitást okoz imég akkor is, ha semmilyen ok nincs rá. Mi ilyen esetekben iigyekszünk minden segítséget megadni a jó szándékú bírálónak /és tudatosítani a közvélemény előtt a tárgyi, igazságot. Előfordult, hogy a bírálatot egyes vezetők személyes kérdésnek vélték, A kritika tárgyává tett jelenség konkrét vizsgálata helyett az eredményekkel takaróztak, amelyek ltét senki sem vonta kétségbe. Sajnos még az is előfordult, hogy a bírálót megjegyzik, és alkalom adtán nem tetszésüket éreztetik vele. Gondjaink vannak a szolgalelkű magatartással is, amikor egy-egy dolgozó a hivatali függőség alapján dönti el, hogy kinek van igaza. Legalább is igy tesz, hogy a konfliktust elkerülje. Vannak, akik mindig és mindenben igazat adnak a főnököknek, társaiknak viszont"négyszemközt"egészen mást mondanak. | ______________________________ * i_________________________-fe
