Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1985-02-23

—, _ _ r——“ 700©:<”}■■/ '' , _ rtói 'c's 3,'§ ÉÜf }-WM y ív © V? f'■/tó7© \©4tó®rvtó tó tó? v I - ,®Í‘h>''c,f Él§ *!ír V ll 7'0tó©01® y ©p|'/ $ }{®''‘7k7'a7 !\v/7'-0 7>ílí®S © §||M |éSÍte — 13U -Az Uj gazdasági vezetés a pártszervezettel ós a társa­dalmi szervezetekkel összhangban megállapította, hogy igen fontos a vállalati belső önállóság, a hatáskörök megosztása, az egyszemélyi felelős vezetés színvonalának emelése. Az önállósághoz viszont decentralizálni kell ós fontos a hatáskörök szükség szerinti megosztása, leadása. A túlzott centralizáció o felsd vezetésnek feleslegesen sok energitáját vette igénybe olyan ügyek intézésével, amelyek jól megoldatők lettek volna középső vagy alsó szinteken. Ezért intézkedéseket tettünk annnak"érdekében, hogy a döntéseket ott készítsék elő ós hozzák meg, ahol legnagyobb az informáltsóg, a gazdasági és mozgalmi vezetők az ismeretek teljes birtokában vannak, igy nem csupán gazdasági kérdésekről, hanem a kollektíva hangulatáról, tennivalóiról is meggyőződhetnek . Természetesen óvakodunk attól, hogy a decentralizálás gyengítse a központi döntések erejét, ós felelősségét, netán megzavarhassák a gyári rendet, hogy önkényeskedós­­hez vezessen. Dél tudjuk, hogy az üzemi demokrácia meg­valósítása, fejlsztóse, nagy mértékben függ a munka ji megszervezésétől, a munkaidő jobb kihasználásától, a munka ós technológiai fegyelem megszilárdításától. A dolgozók egymáshoz és vezetőikhez való viszonyát, a jó munkahelyi kapcsolatok kialakítását, általában az emberek­kel való bánásmód kérdéseit fontos tényezőnek kell tekin­tenünk. Az erkölcsi és anyagi ösztönzők széleskörű alkal­mazásával is segítjük a jó munkahelyi légkor megteremtését. Az elmúlt években a béremeléseknél, jutalmazásoknál sike­rült néhány olyan intézkedést tenni, ami megelégedést vál­tott ki dolgozóinkból. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk olyan emberi tényezőket is, amelyek akadályozzák az elő­relépést, az üzemi élet demokratizálásában. Itt különféle negatív magatartási módokra gondolok, amelyeknek megvál­toztatását fontos feladatnak kell tekinteni. Gyakori a bátorság hiánya, ugy látják egyesek, hogy a valóságos hibák feltárása megbosszulja magát. Az ilyen vélemények általában egy-egy kellemetlen konkrét tapasz­talat nyomán alakulnak ki, a negatív eseteknek rögtön hire megy, a közvélemény hajlamos arra, hogy ezeket általánosít­sa és ez elbátortalanodást, hallgatást, passzivitást okoz imég akkor is, ha semmilyen ok nincs rá. Mi ilyen esetekben iigyekszünk minden segítséget megadni a jó szándékú bírálónak /és tudatosítani a közvélemény előtt a tárgyi, igazságot. Előfordult, hogy a bírálatot egyes vezetők személyes kér­désnek vélték, A kritika tárgyává tett jelenség konkrét vizsgálata helyett az eredményekkel takaróztak, amelyek ltét senki sem vonta kétségbe. Sajnos még az is előfor­dult, hogy a bírálót megjegyzik, és alkalom adtán nem tetszésüket éreztetik vele. Gondjaink vannak a szolga­­lelkű magatartással is, amikor egy-egy dolgozó a hivatali függőség alapján dönti el, hogy kinek van igaza. Legalább is igy tesz, hogy a konfliktust elkerülje. Vannak, akik mindig és mindenben igazat adnak a főnököknek, társaiknak viszont"négyszemközt"egészen mást mondanak. | ______________________________ * i_________________________-fe

Next

/
Thumbnails
Contents