Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
c megváltozik, A minket körülvevő környzet, a világgazdaság állapota olyan gyorsan változik, hogy bem ttiri el ezt a lassúságot. Amiben a legalapvetőbben változtatnunk kell az a lassúságunk, rugalmas, gyors, de meggyondolt cselekvésre van szükség. Ez a rugalmas gyors és meggondolt cselekvés a vállalati szférában nyilvánvalóan bizonyos eszközök rendelkezésre állását tételezik fel. Anélkül ez a cselekvés megalapozatlan. Tehát mindenképpen a feladatok között döntőnek kell minősíteni, hogy a vállalatok megfelelő alapokkal rendelkezzenek ezen rugalmas, gyors cselekvéshez. A hatékonyság növelését hivatott célozni az 198o-ban bevezetett uj szabályozórendszer és ennek részeként bevezetett ármechanizmus. Azt kell ennek az ármechanizmusnak biztosítania, hogy az árak hatékonyságmérő és orientáló szerepet töltsenek be. Az energiahordozók nyárs, ós alapanyagok, félkésztermékek ára a nem rubel elszámolású beszerzési árhoz igazodjanak, A feldolgozó iparban, ahol közvetlen kapcsolatban vannak a külső piacokkal a belföldi árak az exportárakhoz igazodnak. Az árak nyereségtartalma a világpiaci értékítélet alapján differenciálódik. Elvtársak ezek a célok, de megint rendkívül pontosan figyelni kell arra, hogy hogy hat a szabályzórendszer, hogy hat az érmechanizmus, hát még nehéz megítélni, nem telt el sok idő. Azonban nem dogmáról, nem szentirásról van szó, hogyha ennek az ármechanizmusnak hatása érezhetően az alapvető gazdaságpolitikai céljainkkal valahol konfliktusba kerül, akkor vissza kell csatolni ós a megfelelő módosításokat meg kell csinálni. így is fogja fel a kormány. Nagyon lényeges az, hogy most 198o-ban a gazdasági folyamatokat finoman figyeljük, ne ugy hogy csak egy félév után nézzünk csak rájuk, a heti mozgásokat tartjuk számon. Lényeges különben nagyon nehéz a változtatásokat megcsinálni. Elnézést nem tudom megállni, hogy a hatékonyság növelésben a műszaki fejlesztésnek és a tudománynak szerepére ne utaljak. Nem fogok róla sokat beszólni, itt több felszólaló érintette a kérdést, egyetértek a megjegyzésekkel, csupán egy valamit szeretnék aláhúzni, A műszaki fejlesztés nem önmagáért van, a műszaki fejlesztés & gazdasági eredményért van. A kutatás nem önmagáért van, a gazdasági eredményért van. Ez világos, mindenki egyetért vele. Aztán ebből továbblépünk és azt mondjuk akkor viszont a műszaki fejlesztési folyamatokat és kutatási folyamatokat annan vezéreljük, ahol a gazdasági eredmény születik: a termelés és értékesítés szférájából és vonjuk le ennek a konzekvenciáit, azaz építsük ki, hogy egybecsatolt rendszert, amely a kutatást-termelóstértékesitést egységbe foglalja, akkor már kezdődnek az aggályok azok részéről, akiket ez érint. Úgyhogy azt hiszem ezzel szembe kell nézni. A műszaki fejlesztés akkor tudja kifejteni hatását, ha abban a rendszerben működik, ahol .rá szükség van. Ha külön van a kutatás, vagy műszaki fejlesztés szeparálva attól a helytől, ahol rá szükség van, hát akkor működik, csinál valamit, de azt az eredményt is bármilyen szép és ajánlgatjuk is nem biztos, hogy a termelés átveszi, mert hiszen nem a termelés, az értékesítés érdekrendszerében jött létre. Ezzel alapvetően sokat foglalkozunk, hogy hogyan lehet, természetesen ugy, hogy minimális társadalmi feszültséget váltsunk ki - a kutatás, műszaki fejlesztés, termelés, értékesítés közelségét, egységét fokozni. Ugy hiszem ez a következő időszak egyik lényeges feladata. Miután a IV. kerületben sok kutatóintézet van gondolom ezekkel a kérdésekkel a további munka során találkoznak. 1 — — 1- - - - - -- - - —-- - - - -- - - — --- - — !<"|J mii mi—m- 92 -
