Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1980-02-16

Számos esetben kerül zsákutcába sikeresnek vélt kutatás, eredményesen befejezett üzemi kísérlet. Gyakorta előforduló jelenség, hogy a fejlesztés sikeresen zárul, Be az üzemi alkalmazásbavétel elmarad. Az ilyen esetek több okból következhetnek be. Például: nem volt elég körültekintő a fejlesztés, mert olyan anyagokra épített, amelyek már nem kaphatók, vagy a kutatás nem tisztázta kellően az üzem adottságait, lehetőségeit, stb.

Az okok között gyakorta megtaláljuk az újtól való idegenkedést, a közömbösséget, az érdektelenséget és a szükséges kockázatvállalás hiányát is. A szemléletváltást tehát nemcsupán a kutatóknál, hanem az üzemek dolgozóinál is egyaránt szükséges. Amikor a társadalmi érdek elsődlegességét elfogadjuk ez azonnal közös ügyünkké válik, a fejlesztés Ugye is. Mindezen megfontolások mellett az uj eljárások,technológiák üzemi bevezetésének uj útjait tovább kell keresnünk. Olyan közös, uj formákat szükséges kialakítanunk, amelynél a kutatók és az üzemi szakemberek egyaránt érdekeltek. Ilyennek Ígérkezik pl. a vállalatokkal közösen kialakított, vagy kialakításra tervezett kutatás-fejlesztási társulások megindult rendszere. A közös érdekeltségre alapozott rendszerben a mindkét partner részéről nagyobb rizikó-vállalással mindenképpen gyorsabban jutunk majd előre.

A kutatóintézeti munka javításának másik alapvetően lényeges eleme a vállalati kapcsolatok javitása, kiszélesítése, az üzemek problémáinak jobb megismerése. Ugy tapasztaljuk e területen is jelentős fejidőst értünk el. Számos üzemi, valamint társintézetekben dolgozókkal alakítottunk ki szoros kapcsolatot. Igyekszünk őket bevonni a kutatási irányok meghatározásától kezdve az elért eredmények értékeléséig egyaránt.

Ezeknek a feladatoknak sikeres végzéséhez több szervezeti formát is kialakítottunk, pl. létrehoztuk az intézeti tudományos tanácsét, amelynek munkájába számos külső szakértőt is bevontunk. Működnek úgynevezett téma-tanácsok, amelyek feladata egy-egy befejezett munka minősítése, értékelése. Az OMPB által finanszírozott témák átvétele újabban ugyancsak hasonló rendszerben történik. Itt oponensek adnak elemző értékelést az elvégzett munkáról. Mindennapossá vált a külső szakemberek bwonásával történő megbeszélések. Az utóbbi években tehát elindult az a kedvező folyamat, amely a tudományos viták kibontakozásénak folyamataként fogalmaznak meg a 1 tudománypolitikai irányelvekben.

Meggyőződésünk, hogy csakis ilyen módon tudunk ujabb erednényeket elérni, az intenzív kutatási módszereket fejleszteni.

A továbbiakban röviden egy másik, a mozgalom számára ugyancsak rendkívül fontos feladattal foglalkoznék. Ez a jé alkotó légkör megteremtéséért folytatott politikai munkánk. Eredményesen kutatni csakis jó közérzettel, megfelelő alkotó légkörben lehet. Ezért nem engedhető meg, hogy a központi akarat csorbát szenvedjen és helyette az egyéni érdekek kerüljenek előtérbe. Ez nagyon veszélyes folyamat, akadályozza éppen a közéleti demokratizmus kibontakozását is. Az alkotó vitaszellem hiánya elvtelen egyéni érdekhajszolássá fajulhat. Az ilyen jelenségek felismerése, felszámolása a pártszervezetek egyik lényeges feladata. Ehhez a párt a gazdasági vezetéssel együtt rendelkezik a megfelelő eszközökkel és erőkkel. Ezért a hatáskörbe tartozó vezetők, kutatók munkájának értékelésénél, a magatartásbeli vonásokat a jövőben az eddiginél is tanácsos jobban vizsgálni. Mi ezeket az elvtársakat minden esetben kedvező irányba igyekszüőnk befolyásolni. A fentiekből fakad, de általánosan is megfogalmazható, hogy a kommunista kutatók személyes példamutatása, bátor állásfoglalása a fejlesztés meggyorsításában is

(_ J£_ _J- 51 -