Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
Hiszen a mi nyilt gazdaságunk ezer szállal kötődik a nemzetközi körülményekhez. Hatását, amely sokszor negatív saját jó munkánkkal kell kivédeni. Ha az emberek tudják, értik mit miért kell tenniük, azt meg is teszik. Én jól tudom, hogy a pártszervezeteknek ezer felá kell a figyelmüket fordítani az üzemekben, intézményekben egyaránt, de ez az ezer szál, amellyel az élethez kötődünk mind egy-egy ériási lehetőség a politikai nevelő munkára. Ezárt felszólalásomban a szóbeli, személyi agitáció jelentőségét, szerepét szeretném bizonyítani, nem tagadva a tömegkommunikációnak, sajtónak, televíziónak, rádiónak, az üzemi újságoknak ás a politikai irodalomnak hatását és eredményeit. De vitatkozni, kétségeket elmondani, nézeteket ütköztetni azért csak szemtől-szembe lehet. Igaz a rádió, TV esetében is meg lehet kérdezni a minisztert, vagy lehet kérdéseket feltenni a fórumoknak, de a kérdésekre kapott válaszok még sokszor meghagynak kételyeket az emberekben, melyek feloldására mégis a személyes beszélgetések adnak igazán jó lehetőséget. A marxizmus tanításának az a tétele, hogy a párt tanuljon a tömegektől, hát ennek egyik legjobb eszköze a személyes agitáció. Hiszen az agitáció mindenkor a politika függvénye, a politika szolgálatában áll, az a hivatása, hogy a párt vezető, irányitő, ellenőrző szerepét erősítse. S ha a kommunisták olyan kapcsolatot tudnak teremteni párton belül és párton kivül, hogy nyiltan, őszintén megnyilvánuljanak az emberek, akkor a pórt tanul a tömegektől, politikájában alkalmazni tudja a tapasztalatokat mindannyiunk javára. Az utóbbi években az agitáció homlokterébe a belpolitikai témákat illetően a gazdaságpolitikai, termelési agitáció került..Ez indokolt, hiszen Újpest ipara rendkívül jelentős Budapest életében. A tapasztalatok szerint a pártszervezetek nagy jelentőséget tulajdonítanak a termelést segitő politikai munkának. Fontossága a gazdasági vezetők jelentős részénél és a tömegszervezeti vezetők előtt is tisztázott. A társadalmi aktivák, a munkahelyi közvélemény zöme is szükségesnek itéli meg. Emellett az agitáció színvonalában, alkalmazott módszereiben ma még igen jelentős szintkülönbségek vannak és ezek a szintkülönbségek a termelési agitáció sajátosságainak felismeréséből, az adottt üzemek lehetőségeiből, az agitációt irányítóinak, végrehajtóinak jelentős -szintkülönbségeiből fakad. A szóbeli termelési agitációs módszerek az évek során kialakult fórumrendszerekben érvényesülnek és lényegében ebbe az irányba is tolódtak el. E fórumok általában rendszeresen működnek, azonban ezek hatásfoka, tartalmi színvonala ma még igen eltérő képet mutat. Nagy gond még ma, hogy a PB ülések sokszor izzó hangulatát, az ott kialakult légkört nem sikerül megfelelő színvonalon továbbvinni. Ahogyan halad kisebb egységek felé a vállalati feladatok lebontása, ugy tompul el a fánye. Holott a terrmelési csata ott dől el a műhelyekben. Nagyon fontos lenne a világos. konkrét termelési feladatok vitájánál megértetni, hogy a részfeladatok hogyan kapcsolódnak a vállalati egészhez, a népgazdasághoz az életszínvonalunk alakulásához. Sajnos ma még ezek a kérdések elsikkadnak. Keresve ennek okait a legtöbbször azt találjuk meg, hogy az előadók nem eléggá felkészültek, nem eléggé tájékozottak, nagyon nagy az izgalom a körükben. Sok esetben nem tudják agitativ módon emberközelbe hozni a feladatokat, a kijavítandó termelési akadályokat. A pártszervezetek ezt érzékelik és a tömegoktatás lehetőségeit és egyéb más fórumokat is felhasználva szakembereket kémek fel előadások tartósára, a termeléssel kapcsolatos összefüggések, uj határozatok, rendeletek ismertetésére, magyarézására, a .propagandisták tájékoztatására. Azonban ezek az előadások - bér hatásosak - még mindig szűk körben valósulnak L= =J- 22 -
