Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
^ ..." J.... | ‘ wHHR A párttagság egyetért az értelmiség helyzetéről, feladatairól, adott éitékeléssel. Elismerik, hogy szerepe a társadalmi fejlődéssel, a tudományos-technikai haladással együtt növekszik. Létszámát azonban csak a társadalom igényeinek, szükségletének megfelelő arányban szabad növelni. Megjegyzik, még kommunista értelmiségi dolgozók is, hogy a túl általánosított pozitív megítélésük eltakarja azokat a negatív vonásokat, melyek eszmei-politikai magatrtásukban, szemléletükben, munkájukban megtalálhatók. Javasolják c tekintetben a differenciáltabb megfogalmazást cs feladat-meg határozást. Ezt annál is inkább fontosnak tartják, mivel e generációkat - sokszor a munkások, parasztok soraiból - mi neveltük, s nekünk kell c hibák ellen küzde$ ni most cs a jövőben is. '0® Helyeslik, hogy az irányelvek külön szólnak az alkalmazottakról. Megjegyzik azonban, hogy az alkalmazottak fogalma, társadalmi differenciáltsága nem megfelelően, tükröződik az irányelvekben. Alátámasztják azt a megállapítást, hogy napjainkban a fizikai munkát végzők száma csökken, ugyanakkor az alkalmazottak száma, aránya általában nem a társadalmi szükséglet szerint alakul. Tudják, hogy szükség van tevékenységükre, de indokolt átcsoportosításukra, munkájuk jobb megszervezésére, hatékonyságára nagyobb figyelmet kell fordítani minden területen. Helyeslik a párttagok, hogy az irányelvek foglalkoznak a nemzetiségiek helyzetével, tevékenységével. Néhány helyen felvetődött a Magyarországon élő cigány- III” súg helyzete, s kifogásolták, hogy nem tesznek említést erről az irányelvekben. A kerületi Pártbizottság úgy véli azonban, hogy nincs szükség arra, hogy az irányelvekben erről külön szó essék. Párttagságunk széles köre nyilvánított véleményt a munkahelyi, üzemi demokráciával összefüggő kérdésekről. Egyetértenek azzal, hogy az üzemi demokrácia eddigi fejlődésünk fontos eredménye, de szükséges a kialakult kereteit megfe'JH Elő tartalommal kitölteni és a formális elemeket megszüntetni. Látják, ennek kulcsot' • kérdése (a demokratikus vezetési stílus mellett) a munkások tulajdonosi szemléletének, politikai, kultúrális fejlődésének erőteljesebb előmozdítása. Növekedett a szakszervezeti bizalmiak szerepe, jogköre, de a továbbfejlődéshez szükséges a jogok és kötelességek együttes érvényesítése. Szükséges e területen is a káderek megfelelő kiválasztása és feladataikra való felkészítés. A párttagság helyesli és egyetért azzal, hogy hazánkban szilárd a törvényesség. Hangsulyoz- 3 za aZ0nban azt is, hogy a törvényesség betartásának fontos előfeltétele a törvények, jogszabályok ismerete. Sok esetben azonban a jogi szabályozás nem tart lépést a társadalmi gyakorlat fejlődésével, változásaival. Emellett a rendeletek, jogszabá|p Ívok mennyisége cs közérthetőségének hiánya nehezíti azok megértését, betartását, végrehajtását. A szilárd törvényesség megköveteli, hogy a különböző bűncselekmények elkövetőit, főleg a társadalomra különösen veszélyes esetekben, szigorúbban vonják felelősségre. Határozottabban kell fellépni a közterületek és vagyon rongálóival, a munkakerülőkkel, üzérkedőkkel szemben. Sok pártfórumon szóba Ifi került, hogy változatlanul gyakori még az egyéni érdekek előtérbe helyezese, törvényeink, jogszabályaink be nem tartása. A pártvezetéstől minden szinten elvárják, szigorúan követelje meg, hogy az állami vezetők jobban őrködjenek a törvények, és határozatok végrehajtásán, szigorúbban lépjenek fel az ezeket be nem tartókkal szemben az élet minden területén. J ; 1 1 1117
