Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
A közmüvelöclési törvény megjelenése óta jelentős szemléletváltozás érezhető a gazdasági vezetők körében. Csökkent a művelődés jelentőségét lebecsülő nézetek hatása. Egyre többen felismerik, hogy a közművelődési munka szorosan kapcsolódik a szocialista építés feladataihoz. Az üzemek többségében 1977-től ágazatonként eltérő időben, 1978 végéig létrejöttek a vállalati művelődési bizottságok. A kezdeti útkeresés után ma már többnyire megfelelő, egységes művelődési program alapján dolgoznak. Az üzemekben és az oktatási intézményekben az elmúlt időszakban megkülönböztetett figyelem irányult a munkásmiivelődésre. A feladatterv kiemelte a M felnőttoktatás fontosságát és eredményességének növelését határozta meg. Figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy a kerület munkásságának általános felkészültsége az elmúlt közel egy évtizedben végzett tudatos munka alapján javult. A fizikai dolgozók között egyre több az érettségizett. A szakmunkásképzők és szakközépiskolák esti és levelező tagozatán az elmúlt 5 évben 2450 fő végzett, í melynek több mint 87 százaléka fizikai dolgozó. A vállalati tervekben főként a fiatalok, szakmunkások képzésére, továbbképzésére fordítottak a korábbinál nagyobb figyelmet. Szükséges azonban felfigyelni arra, hogy a beiskolázottak létszámában az utolsó egy-két évben - az előző évekhez viszonyítva - csökkenés van. Nagy erőfeszítések történtek az üzemekben dolgozó általános iskolát el nem végzettek számának mérséklésére. A beiskolázottak létszámában a fejlődés számottevő. J A Dolgozók Általános Iskolájában végzett tanulók száma 1898 fő. Az üze!: mek fizikai dolgozói közül azonban ma még a 40 éven aluliak mintegy 23,2. százaléka hiányos általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A gazdasági és társadalmi szervek nagy gonddal foglalkoztak, a tanulás szervezésével, segítésével. Az eredmények azonban nem kielegítöek. Az általános iskola 8 osztályát el nem végzettek száma újratermelődik, melyben a 30 éven aluli fizikai munkások ará| nya növekedett. Ezért a vállalatok gazdasági, társadalmi szerveinek, különösen a KISZ-nek a további tudatos szervező, meggyőző munkáját és a felelősségét fokozottabban érvényesíteni kell. A munkahelyek, a szakmai és politikai képzést, illetve továbbképzést kiemeij ien kezelik. Javultak és bővültek a szakmai ismeretszerzés, a termelés igényeinek megfelelő szakismeretek nyújtásának lehetőségei. Betanító és munkásképző tanfolyamokat szerveznek. Hangsúlyozást érdemel, hogy az üzemi, a műszaki és ■ közgazdász értelmiségnek a szerepe mind nagyobb, a szakmai előadások, vizsgaclőkészitő konzultációk vállalása munkájuk egyre természetesebb tartozékává lett. A szakmai képzést és és továbbképzést segíti az 1973-óta eredményesen működő Újpesti Munkástovábbképző Központ is. Működése során alsószintű vezetőképzést, ismeretbővítő- betanító és szakmaváltó tanfolyamokat szervez. Működésével I hasznos, fontos közművelődési feladatot lát el. A munkásművelődés egyik, fontos bázisa a szocialista brigádmozgalom. A munkásművelődés ügyét nélkülük előrevinni nem lehet, eredményes munkát csakis aktivitásukra, igényeikre és tapasztalataikra építve folytathatunk. A brigádtagok 82 százaléka vesz részt politikai oktatásban. Az üzemi ismeretterjesztő előadások, szakmai továbbképző tanfolyamok hallgatóinak legnagyobb resze szocialista brigádtag. Az elmúlt években a párthatározat munkahelyi végrehajtásának eredményeképpen jelentős mértékben fejlesztették általános és szakmai műveltségüket, szocialista gondolkodásmódjukat, kulturáltabbá vált életa 34
