Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
Í kapacitását részben saját kutatási kapacitásuk kiegészítésére. 1979-ben a vállalati kutatási ráfordítások 65 százaléka külső megbízás volt. Az iparvállalatok közül a legnagyobb kutatási ráfordítás a Chinoinban van. Ezzel szemben a licenc és a know-how vásárlás nagyobb mértékű az Egyesült Izzóban és a Budalakknál. A kerületi kutatóhelyek nemzetközi egyuttmukodese az egyszeri, alkalomszerű konzultációktól a szerződések keretei között folyó közös kutatásig terjed. Eddig azonban meg kevés a közös kutatásoknak, a nemzetközi együttműködéseknek a realizált eredménye. A kutatási eredmények hasznosítása terén annak ellenére, hogy javult a helyzet még mindig nem kielégítőck az eredmények. Legfontosabb feladat a kutatási és fejlesztési munkában az elkövetkezendő időszakban: a fejlesztési kutatások jelenleginél nagyobb mérvű és gyorsabb ütemű üzemi realizálása a korszerű termékek előállításával. A termelés folyamatában továbbra is nagy jelentőséggel bírnak a munka hatékonyságát, a termelés gazdaságosságát, a termékek minőségét javító újítások, ésszerűsítések-A munka- és üzemszervezés helyzete A kerületi Pártbizottság folyamatosan vizsgálta, ellenőrizte a beszámolási * 7$ időszakban a kerületi vállalatok munka- és üzemszervezési tevékenységét. A pártbizottság külön figyelmet fordított annak megismerésére, hogy a gyárak pártszervezeteinek gazdaságszervező és ellenőrző munkájában hogyan érvényesül a szervezés hatékonyságának fokozására vonatkozó párthatározatok megvalósítása. Megállapítható, hogy a vállalatok megértve a szervezés fontosságát, felismerték az ebben rejlő tartalékokat, s javitottották ezzel kapcsolatos tevékenységüket. Az a tény, hogy a vállalatok szervezési terveikben szerepelt az élőmunka hatékonyságának növelése, a termelőberendezések kihasználásának javítása arra mutat, hogy a vállalatok felismerték az extenziv termelésbővítés tarthatatlanságát. A tervek kialakult elképzeléseket tartalmaztak a szervezési munka fejlesztésére. Az elképzelések reális alapon állnak, nem tartalmaznak túlzott szervezői létszámigényeket, hanem elsősorban a vállalati középvezetők és szakemberek (technológus, normás, műszaki fejlesztő, stb.) szervezési témákban történő továbbképzését irányozzák elő. A munka- és üzemszervezés folyamatos tevékenység, amelyet nem lehet befejezettnek. tekinteni, s ezért egyetlen eredménye sem örökre szóló. A kerület iparában az üzem- és munkaszervezés egyik legfontosabb feladata volt a beszámolási időszakban a termelésbe állított új gépek- és berendezések működtetésének technológiai és folyamat szervezése. Természetesen ez a nagyberuházást végrehajtó vállalatoknál jelentett kiemelt feladatot (Chinoin, Izzó, Budapesti Bőripari Vállalat stb.) Az eddigi eredmények biztatóak, bár még számos teendő van hátra. Az új technika megfelelő kihasználtsága nem mindenütt biztosított. A munkaerő gyakorlatlansága még magas selejtszintet okoz, sokszor termelést zavaró tényező az ütemtelen anyagellátás, vagy éppen a késztermék elszállítás. Ezeknek a problémáknak a megoldása az elkövetkezendő időszak feladata, A munka- és üzemszervezés eredményei köze sorolhatók, hogy vállalatainknál — 1975-höz képest - csökkentek a törtnapi időveszteségek, javult a munkaidőalap kihasználás. Már a IV. ötéves tervben megkezdődött, s a beszámolási idő-H 9 H 1 | ( << ,* i
