Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1975-02-08

elértünk. A középiskolákban, egyetemeken már évtizedek óta ott tanulhat minden fiatal és felnőtt, akinek erre képessége van. Kialakult már egy uj értelmiségi generáció, amelynek tagjai tudományos életünkben is elfoglalták helyeiket és közülük már nagyon sokan munkásszülők gyermekei. Miközben ezek az eredmények társadalmunknak szinte természetes részeivé, alkotóivá váltak az alapoknál megoldatlan problémáink vannak. E kérdés megoldása a mi társadalmunkban ma már nem halsztható feladat, még akkor is, ha a megoldás a művelődésügyi költségvetés átcsoportosítását is szükségessé tenné. Jó lenne, ha a pártkongresszus nyomatékasan felhívná a figyelmet az általános iskolai képzés valóban általánossá, hiánytalanná tételének feladatára, az ehhez szükséges tennivalókra, az anyagi és személyi feltetelek biztosítására. A másik kérdés, amelyről szólni szeretnék ifjúságunk középfokú képzésével függ össze.

A közoktatással kapcsolatos párthatározat végrehajtása során sok oldalról vetődött fel az ifjúság helyes, egészséges terhelésének a kérdése. Pedagógusok, pszichológusok, orvosok fejtették ki véleményüket és próbáltak kialakítani helyes arányt a tanulás, a sportolás, a pihenés, a szórakozás és egyéb tevékenyéég között. De mire a szakemberek véleménye a rádió, televízió és a sajtó feldolgozásában a széles nyilvánosság elé került, ez az igen összetett kérdéscsoport szinte leszűkült arra, hogy az iskolában a tanulóifjúság túl van terhelve. Ennek vagy masnak a hatására, a helyes intézkedések mellett, sorra születtek olyan intézkedések, és ezek ugyancsak széles nyilvánosságot kaptak - hogy pl. mennyi házi feladatot adhat a pedagógus, mikor, hogyan osztályozzon, stb. Vagy: az érettségi időszerű reformja során olyan meggondolatlan lépések születtek, amelyek nemhogy időállók nem voltak, de egy év után feltétlen változtatásokat igényéltek. Ilyen volt pl. az a rendszer, amelyet az elmúlt évben, egyetlen tanévben alkalmaztunk, hogy egyaránt "megfelelt" minősítést adtunk az elégséges, a közepes tanulóknak, sőt a jeles tanulok jelentős részének is. Ezek az intézkedések az iskolai munkafegyelemre, tanulmányi fegyelemre rendkívül dezorganizálóan ha-^ tottak. Veszélyeztették a már elért középiskolai színvonalat is. Ezt a negatív hatást nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, Nem állok egyedül azzal a véleményemmel, hogy az elmúlt 2 évben romlott a középiskolákban a tanulmányi fegyelem.

Jogos igény az, hogy a szocialista humanizmus hassa át egész pedagógiai munkánkat. Nagy hiba lenne visszahivánni valamifele drillt az iskolákba. Nem helyes a valóságos túlterhelés sem.

De a szocialista humanizmus nem jelenthet szervezetlenseget, nem jelenthet lazaságot, nem hathat ilyen irányban. Ha ez mégis megtörténik, akkor ott rosszul értelmezzük, rosszul alkalmazzuk ezt a humanizmust. Nagyon lényegesnek, fontosnak tartom, hogy többet beszéljenek, Írjanak a mi tömegkommunikációs szerveink az fijuság kötelességéről, munkájáról, edzéséről, jellemneveleserol.

És azt hiszem, joggal kérhetjük művelődésügyi kormányzatunktól, hogy ne hagyja magát belehajszolni meggondooatlan lépésekbe, Egy érettségi szabályzatnak időállónak kell lennie - egy elsős középiskolás diáknak teljes biztonsággal kell tudnia, hogy a negyedik évfolyam végén mit kívánnak majd tőle, de jelenleg sajnos olyan stádiumban vagyunk, hogy most, januárban- 39 -tó---------------------------------------------7------------------------------------i