Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1975-02-08
NIHinWMMKSMKMB} MWkznimiausieafPMnnm I A tomegpolitikai munka alkalmazásának módszerei A beszámolási időszakban fejlődött a tömegpolitikai munka módszere és ITk l'saÍha'tT82’ ak,tUa!'tása ÍS- Az üzemi Pártbizottságok, a felsőbb pótszereit munkát ^ 32 agitációs' tájékoztató és informá| * I S mUnkat A Partvezetosegek törekedtek c munka testületi végzésére. tömefnoliat?ÍÍZCmC{a8Í-táCÍÓS “““HÍ 32 alapszervezeti és tömegszervezeti, tomegpolitikai munka irányítását és koordinálását végezték, ezzel együtt lehető3 se, e adva a kezdemenyezesekre, az önálló munkára. Fejlődött a pártcsoportok agitaciós munka,a. Segítette a tartalmasabb tömegpolitikai munkát az is, hogy mind több politikailag képzett, a helyi feladatokban tájékozott elvtárs végzi az agitaciós munka szervezését, irányítását. Az. “zemek> intézmények egy részében azonban nincs kellő előrelátás, tudatosság es gyorsaság az agitációs feladatok, tervezésében a végrehajtás megszerve- Zcseben. Legtöbbször hiányzik az egyes határozatokhoz, programokhoz szükséges agitaciós es tájékoztatási tennivalók megfogalmazása. A pártszervezetek csak ritkán adnak konkrét agitációs feladatokat a KISZ-nek, a szakszervezetnek. -Kevés ügyeimet fordítanak e szervezetek tömegpolitikai munkájának egyeztetésére. A tömegpolitikai munka színvonalát emelték a felsőbb pártszervek vezetőinek kerületi látogatásai, a kerületi PB tagjainak az üzemekkel való rendszeres kapcsolata, a helyszínen végzett személyes politikai meggyőző munka. A pártnapok, a politikai vitakörök, a csoportos beszélgetések, a szóbeli és Írásos tájékoztatók jól segítették az agitációs munka hatékonyságát. Az Újpest újság, az üzemi lapok és híradók - különösen az utóbbi időben -megfelelően szolgálták a kerületi és üzemi feladatokra való mozgósítást, a szocialista munkaverseny eredményeinek népszerűsítését. A politikai irodalom értékes segítséget biztosít az agitációs munka végzéséhez. Terjesztésük az üzemi, intézményi pártszervezetek irányításával, számos aktivista bevonásával folyik. Elemzéseink szerint hasznosításuk a szükséglettől és lehetőségektől azonban elmarad. Az agitáció néhány jelentős formája még nincs kellően kihasználva.Különösen vonatkozik ez a szóbeli agitációra. A pártoktatást, mint lehetőséget nem mindenütt ismerték fel az agitációban, a dolgozókat foglalkoztató helyi kérdések megválaszolásában. Az üzemek, intézmények vezetőinek egy része nem mindig tekinti feladatá nak a politizálást, a meggyőző érvelést. Az üzemi demokrácia fórumai, elsősorban a termelési tanácskozások sincsenek e célból kellően kihasználva. Több tanácskozáson a hozzászólások formálisak, nem alakul ki a kívánatos vita, ezért nem segíti elő a nézetek megismerését, az együttes cselekvést. A párton belüli információs és tájékoztató munka szervezeti rendszere és tartalma alapvetően megfelel a követelményeknek. A párttagság és a lakosság tájékoztatásában az elmúlt években sok tekintetben jelentős változások következtek be. A különböző szintű párt- és állami szervek a tájékoztatást mindinkább politikai kérdésnek, a közéleti demokrácia szükséges részének, a tömegkapcsolatokat erősítő politikai eszköznek tekintik. A kerületi pártszervezetekben kialakult az információs hálózat, s különösen az elmúlt i évben egységesebbé vált az értékelések tartalma és szerkezete. A választott testületek tagjai tanulmányozzák és szak-27 I » _ , | ■ I
