Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
rMnvwtuxmwMmmn* 3 ' : L •*...»7 ■1 Yró ■ l Y® ® Yí ról ®Áto®-v-7 ®! ró ró Bw&‘®; .Vg®ró ''■' ;1 , | ' I(g■;;ú!róróró®2®: V® £®_. ®®:®ppspn: :®g v ■;®®®ró® ró®®®®®ÉisfaPPp/PxPPpkyyyXya:/'®(ró/7® g®®®® fa/y -®®®® g gg® ®® ®®.®.gróróppPPPPyPPpPPPyps, g(.Tp®3;'pY^®7Í|Yte.:- 96 -Az ifjúsággal kapcsolatos gondokhoz igen szorosan hozzátartozik az a probléma is, az, hogy az iskolákban túlterheljük a fiatalokat. Az, hogy ez a túlterhelés burkoltan, egyes hivatalosan kiadott tantervek is hggyan fokozzák, itt erre egyetlen példát szeretnék csak elmondani. A középiskolák alsó osztályaiban matematikából mindig is szükség volt arra és szükség is lesz, hogy a tanár az év elején az általános iskolában megtanult fontosabb anyagokat ismételje. Ismerni és tudnia kell, hogy milyen valóságos ismeretekre építhet. Ha figyelembevesszük, hogy falusi iskoláktól kezdve fővárosi egyetemi gyakorló iskoláig bezárólag mindenhonnan veszünk fel & tanulókat, akkor ugy gondolom nem szorul bizonyításra, hogy erre az ismétlésre elengedhetetlenül diáknak, tanarnak szükség van. Ezért az uj tanterv azt az ismétlést eltörölte. Helyette az uj első osztályokban eddig nem tanult anyagrészeket iktattak be. A tanár természetesen ismételni kénytelen tanterv alapján, vagy tanterv ellenére. De ezen túlmenően meg kell taníttatnia az ismétlésre beállított uj tananyagi része/et is. íme ez az állandó túlterhelésnek egyik példája a sok közül. Negyedsorban említettem azt a kezdeti állásfoglalást, hogy csak olyan ütemben térünk át az uj iskolatípusra, ahogy erre az objektív feltételek meglesznek. Egyenlőre még sajnos számos olyan tárgyat tanítunk, amelyhez az uj tantervek, tankönyvek még nem készültek el, igy a tanulók a régi tantervek szerint irt tankönyvekből kénytelenek tanulni. A technikai felszerelés sem kisebb probléma. A mi iskolánk, amely egy jól felszerelt technikum volt, felszerelési gondokkal nem küzd. Mérőtermeink, laboratóriumi műhelyeink a magyar ipar színvonalát mércének tekintve korszerűnek mondható. Ugy gondolom, ha erről a témáról szólók túl kell tekintenem a mi iskolánkon és meg kell említenem az uj ’ szakközépiskolákat is, akik igen komoly felszerelési gondok&al küzdenek. Ismereteink szerint egyes vidéki iskoláinkban ez a hiány akkora, hogy a helyzet tisztázása sürgős vizsgálatot igényel. A szakközépiskolákban minden itt említett feltételen túl nem utolsó sorban szükség van tanárokra és nem kis mértékben műszakiakra, mérnökökre és technikusokra. Iskolánkban jelenleg 19 fő mérnök és 13 technikus van. Az összes tanári létszámnak 66 %-a. A műszaki oktatókra igen nagy az ipar elszívó hatás#. Ebben a tekintetben 14 éve, amióta az intézet igazgatója vagyok ilyen nagy gondokkal, mint ezévben még nem küzködtünk. Abban mérnök-tanárban, aki 5o-6o %-osan magasabbb fizetésről hajlandó lemondani, tanítani és továbbtanitani nagyon erősnek kell benne lenni a pedagógus hivatástudatnak. A jelenlegi helyzet nagyon nehezen tartható. Mi a Landler Technikum az uj szakközépiskolákhoz viszonyítva ebben a nehéz helyzetben is jobb körülmények között vagyunk, mert az újaknak most kell kialakítaniuk a teljes műszaki tanárukat, tízemben kellen néznünk a valósággal, azt részleteiben elemezni, mert követelményeket csak megteremtett adottságokra lehet építeni. Sokat segítene és segíthetnének az ipari üzemek. Itt a kommunisták küldötteinek tanácskozásán szeretnél köszönetét mondani azoknak az újpesti üzemeknek, amelyek gondjainkban mindig készek segiteni. Közülük is elsősorban az Egyesült Izzó kollektívájának. Az Egyesült Izzóban dolgozó technikusok nagyrésza iskolánkban végzett. I J Jt I — _________________________________ — ,k J ’ - “ ^ ’ —' —^---------- i»i rr < I
