Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1970-10-17 / pártértekezlet/1

Különösen szükséges ez abban az esetben, ha a Szervezeti Szabályzat módosításával 18. évre csökken a tagfelvételi korhatár.

Nagyfoka bizalmat jelentene ez az ifjúsággal szemben, ugyanakkor növelné a KISZ szervezetek felelősségvállalását is. A KISZ kommunista, nevelőmunkájának erősödése szükséges ahhoz, hogy továbbra is a jelenlegi szinten ajánlja legjobbjait a párttagok sorába. Szükség van az eszmei- politikai irányítás erősítésére, amely többek között a vezető testületek KISZ tagjainak rendszeres politikai informáltságában, a pártszervezetek vezető testületéiben a KISZ képviseletének az üzemi 4 és nem 3 szögek megvalósításában, a KISZ szervezetek munkájának rendszeres értékelésében jelentkezik, összegezésül mégegyszer hangsúlyoznám, hogy ifjúsági szervezeteink fejlődésének feltétele, mint eddig is, a jövőben is a párt irányit ás hatékonysága.

Kerületünk fiataljainak eszmei- politikai- morális fejlődése egészséges irányba hat. Túlnyomó többségük életszemléletét már a szocializmus érvénye irányítja. Természetesen társadalmi érdeklődésük más korcsoportonként is és tevékenységi körük szejbint is, A mai fiatalok nagyrésze nem közömbös a világban, az országunkban történő dolgokkal szemben, nBgkisérli helyesen értékelni objektívon, reálisan megközelíteni a felvetődő problémákat.

Kerületünk ifjúságát népünk anyagi és szellemi értékeinek gyarapodása bizalommal és lelkesedéssel tölti el. A szocialista rendszer minnél sikeresebb megvalósítását Waatefcit sürgeti érezve, hogy nemcsak élvezői szocialista társadalmunk elért eredményeinek, hanem tevékeny részese is. Az ifjúság tehát, mint külön tényező is részt kér a szocializmus felépítéséből, amit a felnőtt társadalom nézeteitől gyakran eltérő módon, haladottabb formában képvisel# Ugyanakkor felkészül a felnőtt életre, s évről-évre ujabb korosztályai lépnek a felnőtt társadalom közé. Ifjúságunk helyét, a társadalom környezet hatását és részvételét a társadalom részvételének meghatározásában ez a kettőő társadalmi szerep határozza meg. Egy biztos, a mai fiatalok nem olyanok , mint a felnőttek, s ez helyes és természetes. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy minden kor megszüli a maga ifjúságát rendszeriint a saját képére és hasonlatosságára, de nem helyes az ifjúságban a felnőtt társadalom kicsinyített másat látni. A mi szocialista világunk ifjúsága a meglévő társadalmi rendszer mellett áll, de benne is tapasztalható bizonyos türelmetlenség, forradalmi íáz> A mi korunkban e forradalmiság elsősorban a gazdasági feladatok elvégzésében kell hogy jelentkezzen és jelentkezik is. Mindez uj igényeket szül, mely nem minden esetben esnek egybe a pillanatnyi valósággal.

Az ifjúságtól ma mar nem rohammunkát követelünk, hanem lépéacrollépésre haladó minőségi munkát. Az uj társadalom felépítéséhez az érzelmi azonosuláson túl hozzáértést, gyakorlatiasság, munkafegyelem uj erények szükségesek még akkor is, ha pillanatnyi valóság nem mindig ezt tükrözi. Ilyenkor lehetnek összeütközések, s sokszor ez az oka a fiatalok üzemből való vándorlásának. A legtöbben olyan munkahelyet keresnek maguknak, ahol megtalálják a mai igényeknek megfelelő velük szemben támasztott követelményekhez viszonyított számításukat, ahol gyökeret ereszthetnek és a leghasznosabban kamatoztathassák képességeiket. S itt jelentkezik az ifjúsági szövetség egyik legfontosabb feladata, jó légkörű, alkotó, erős közösségek kialakításában. A jó közösség szárnyakat ad a képességek kibontakoztatásához, a közösségi szellem a kommunista embertípus kialakításához és stabilizálásához.

1 11 rój

títttti nri ■»- 47 -