Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
A beszámoló jelentés megállapítja, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a mun/ásőr utánpótlás céltudatosabb biztosítására. Engedjék meg, hogy a lényeges és szerintünk is igen fontos feladatról részletesebben szóljak. Ma már megszokott; dolog, hogy kerületünkben minden évben egy jelentős számú dolgozó vállal párt megbízatást a munkásőrség soraiban. Mire is vállalkoznak a dolgozok, amikor a munkásőr szolgálatra jelentkeznek. Tömören ugy lehet megfogalmazni, hogy vállaljak szociálist^ hazánknak, a munkásosztály hatalmának aktiv fegyveres védelmezői lesznek. Tudják, hogy erre a fegyver szolgálatra miért kell felkészülni. Meghatározott időben kiképzéseken kell résztvenni. Valamennyiükre szolgálat-teljesítés vár. Mindezt napi munkájuk elvégzése után, megérdemelt szabadidejük rovására teszik. Mégis vállalják. Mint ahogy azt 13 esztendő óta sok ezer raunkasór üársuk önként vállalta. Teljesítette kötelezettségét a né£, a haza szolgálatában. Egy ilyen önkéntes politikai vállalkozás mar kellő öntudatra épül. Azok az erkölcsi tulajdonságok jutnak benne kifejezésre, melyet a szociálist^ épitőmunkában való aktiv részvételük, pártunk, valamint a tömegszervezetek tudatos nevelő munkája plántál a dolgozókba* szocialista hazaazeretetet a közösségért önzetlenséget az áldozatvállalásban. A szocialista életformához jelenünkhöz, jövőnkhöz való ragaszkodás. Az 1919-es dicső elődeink, a vörös katonák és a vörösőrők itt vannak még sorainkban, de továbbá közel 2oo-an azok közül, akik 1957-ben fogtak fegyvert hazánk, a szocializmus védelmében. Sokan közülük már eltávoztak, idős elvcársak, akiknek már nehéz már a fegyver forgatása. Átadják helyüket azoknak a fiataloknak, akik elődeik példáját akarják követni. A beszámoló jelentés megállapítja, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a 35* évüket betöltött katonaviselt dolgozóknak a munkásőrség soraiba való beszervezésére. E tekintetben állást foglal Pártunk Politikai Bizottságának az 1966. január 4-én megjelent határozata is. A határozat megjelenése óta vált tervszerűvé és gyakorlati életünkben mindjobban realizálódik a munkásőrség tervszerű utánpótlása. Ugy gondolom, hogy a most megválasztott párt vezetőcége kire, az üzemi pártalapszervezetekre e területen is nagy felelősség hárul. Mi arx-a kérjük az újonnan megválasztott párt ve ze tőségeket, de a küldöttértekezleten jelenlevő elvtársakat is, hogy a munkásőrségben végzett munkát a jövőben is tekintsék fontos pártmegbizatásnak, s ennek megfelelően törődjenek a munkásőrség utánpótlásával. Azt szoktuk mondani, hogy a raunkásőr elsősorban az épitomunka, az alkotás ember. Ez igy igaz, mert a raunkásőrnek a mindennapi épitomunka frontján is helyt kell állni. Munkásőreink szeretik a békés életet, családjukat, gyermekeiket. Életcéljuk azért dol^gozni, hogy népünk minnél boldogabban, kulturáltabban éljen és hogy más népek is igy élhessenek. Humanizmusunk a kommunista eszmékből táplálkozik. Féltő szeretettel ragaszkodik alkotásainkhoz, vívmányainkhoz, szocialista életünkhöz, ezért fogjuk a fegyvert. Ezért készülünk fegyelmezetten fegyveres feladataink telejstisére. A beszámoló jelentésben foglaltakkal, valamint az előterjesztett dokumentumokkal egyetértek és a tisztelt párt értekezletnek elfogadásra ajánlom. L £______J ■ i^p i t\\§m 117 , * m 4 X mm
