Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/2
f. í ■' • '-1' . ■ 7 ’ ‘‘ ' * V/ 'l' ' ' . • •• . ' * i ! Ö- 9 -Ennek káros hatása . mivel fejlesztésről van szó*- osak az elkövetkezendő években fogl jelentkezni* Problémát ez főként a nagyvállalatoknál ekoz, melyből kiemeljük az Egyesült Izzót, ahol több népgazdasági jelentőségű beruházás megvalósulását lassítja, illetve teszi lehetetlenné* Személyi jövedelmek alakulása* A személyi jövedelmek vállalati szintű alakulása a reform előtt az irányitó szervektől függött* 1968-tól a vállalati önállóság növelésével egyidejűleg - mint annak függvénye - a személyi jövedelmek növelésének lehetősége is - a nyereségtől függően - vállalati hatáskörbe került. ^ A személyi jövedelmek növelésének fedezete a részesedési alap* Növeli a nyereségből képezhető részesedési alapot a tőkés exportadó visszatérítés, melyet a Bőripari Vállalat, Egyesült Izzó, Chinoin, Pannónia és OBV. vállalatok kepftak* A személyi jövedelmek növelésének mértéke vállalatonként lényegesen eltérő. 1968-ról 1969-xe a loo Ft béralapra jutó R* alap több vállalatnál - mint Oxigéngyár, Duna Cipőgyár, Iskolabutorgyár, HPS - nagymértékben visszaesétt. Ez annak a következménye, hogy ezek a vállalatok a tervezett nyere_ aégtől való eltérést nem tudták pl. exportadó visszatérítéssel pótolni. 1968. évben az R. alapot a vállalatok nagyrészt az ówégi részesedésre fordították, mivel féltek, ha évközben fizetésemelést adnak, ugy az évvégi részesedésre kevés alap marad, továbbá ez nem jelentett az elkövetkezendő évekre kötelezettséget, mint a bérnövelés* 1969-ben széleskörben jelentkezett "igény'*, illetve "nyomás" a dolgozók részéről a bérek növelésére. Ebben az évben nőtt a bérszinvonalnövelósre fordított R* alap felhasználásának aránya, igy számos vállalatnál kisebb lett az ówégi részesedés* L ^----------J — v m í
