Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
— 21 — Tiszuázódt^k a hatáskörök, javulta a személyzeti apparátus munkája. Elfogadom az ugyanitt felsorolt hiányosságokat is. Mégis néhány problémáról, elsősorban saját pártszervezetem uapasztalata alapján említést kívánok tenni, mert véleményem ®érint az általánosíthatók, ugyanakkor javításra is szorulnak. Először a párt hatáskörökről kívánok röviden beszélni. Egyetértek a beszámolóval, amely szerint a hatáskörök decentralizálása és rendezése fontos intézkedés volt és hogy a pártbizotcságok és csucsvezetőségek káderhatásköri jogukat felelősséggel érvéty esitik. Ugyanakkor a hatásköri listák elkészítése, a káderhatáskörök elismerése nem jelentheti a káderpolitikai munka egyetlen feladatát, mert csak része a Politikai Bizottság határozatának. A Chinoinfean sajnos még nem tudtuk eléggé megértetni, s főleg a gyakorlatban kellően alkalmazni a hatáskörök lényeges célját, tartalmi összefüggését, konkrétan a kádernevelési célokat. Pártalapszervezeteink és több esetben a végrehajtó bizotcság gyakorlati is arra irányul, hogy főleg a gazdasági területen dolgozó és főleg pártonkivüli káderek személyi ügyeiben, minősítésében véleményt mondtunk, vagy döntöttünk. Ugyanakkor nem foglalkoztunk eléggé rendszeresen a hatáskörbe tartozó káderek szakmai, politikai fejlődésével, emberi gondjaival, Nagy érdeklődés kisérte a Chinoin párta lapszervezetei részéről is a Politikai Bizottság káderpolitikai határozatát. Ma itt is el kell mondanom, hogy a Chinoin választott testületéi a határozat megjelenésekor elsősorban jogokat vártak a határozattól. Kezdetben nem sikerült összefüggéseit sem kellően megértetni a párthatározat komplex voltát. Ez már mint a jogoknak a kiterjesztése nyilvánult meg az alapszervezeti vezetőségek véleményezési jogkörének nagyon sok személyre történő kiterjesztésére és részben a VB-nek is túlzottan bővült döntési jogkörű listában. Másrészt gazdasági vezetőthk jelentős része is csak azt látja egy ideig, hogy személyük értékelésébe az alapszervi vezetőségek is beleszólhatnak. Erősítette ezt az érzésüket az, hogy a Minisztertanács határozata később lépett életbe, másrészt meg kell mondani, hogy a minisztérium részéről sokkal lazábban fogták fel a párt hatáskörök jelentőségét, mint a pártszervezetek. Ma ezek a védjetek lényegesen közeledtek egymáshoz. Szemléletbeli változás eredménye az is, hogy a pártvezetőségek kollektiv véleménye érvényesül a gazdasági káderkérdésekben is. A vélemények is egyre reálisabbak. Erősödött a hatáskörbe tartozó káderek nevelése iránti felelősség* Ennek részeként csak a legfontosabb káderek kerültek be a páLrthatásköri listákba és megkezdtük az odatartozó káderek nevelésének feladatait. Ennek első jelentős lépése a vállalat átszervezésében, valamint az egyéni magasabbszintü politikai beiskolázásban mérhető le. A másik oldalról a gazdasági vezetés kezdi megérteni, hogy saját személyük megítélésének alapja a hozzájuk beosztottak szakmai, embesi, politikai fejlődése és a káderutánpótlás biztosítása. Ma már javult a pártvezetőségek és a gazdasági vezetők kapcsolata, együttmüfcödésük egyre nagyobb tartalmat nyert. Ez a folyamat mindenképpen pozitiv, de határozott véleményünk, hogy további javításra, fejlesztésre szorul. A másik ilyen kérdés szintén a kerületi PB beszámolójához kapcsolódik, mely szerint a beszámoló megállapítja, hogy pártszervezeteink a káderutánpótlás kiválasztásánál a hármas követelményt, mint a kádermunka alapját általában figyelembe veszik. ró 7_______________________________________________J J ' '■ — 1 . . - —. _ _ - . . — _
