Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
/ A közoktatásban az 1966-os pártórtekezlet óta számottevő eredményeket értünk el. Az oktatási rc- XXXX I 1 1 • Y t>H** Cn v^^ett tnunka színvonalasabbá, korszerűbbé tette az oktató-nevelőmunka tartalmát. iskoláink egyre inkább megfelelnek a társadalom által támasztott követelményeknek. általános iskolákban kedvezőbb feltételek alakultak ki az oktató-ncvelőmunka számára azáltal is, hogy az osztályok tanulólétszáma 40-45 főről 25 főre csökkent. Javult a tanulók tanulmányi eredménye, nnek ellencre még mindig magas a túlkoros és bukott tanulók száma. A fizikai dolgozók gyermekeivel való törődés kiemelt feladatot jelent a társadalom és a pedagógusok számára. A párt és az állami szervek törekvései ellenére sem javult kielégítően a helyzet c téren. A muniir*> ásgyerekek közül kerül ki a gyengébb tanulók nagy része, bár az iskolákban az osztályfőnökök és szaktanéi ok koriepetálást, egyéni foglalkozást is biztosítanak számukra. A családok helyzetéből eredő hiányokat csak kismértékben sikerül pótolni. Az iskolák felszereltsége sem megfelelő az c téren szükséges gyorsabb előrehaladáshoz. Az iskolák gondosabban végzik a tanulók pályairányítását. Javult a pedagógusok, szülők és tanulók tájékozottsága. Az 1970-ben végzett általános iskolásoknak 96%-a, a munkásszülők gyermekeinek 92%-a fanul tovább. ®j|g' Kerületünkben a következő időszakban is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkásgyermekek pedagógiai, kulturális segítésére, továbbtanulására. Fokozatosan növelni kell azokat a személyi, tárgyi, politikai tényezőket, amelyek az előrelépést segítik. E célból legfontosabb az oktató-nevelőmunka « , színvonalának emelése, az ehhez szükséges feltételek javítása. A tanulók és szülők érdeklődésének, szem-0^ léletének alakítása. A középiskolák szerkezeti átalakítását, a reform célkitűzéseinek megfelelően hajtották végre, amelynek során kialakultak az újtípusú szakközépiskolák. Gimnáziumunk korszerűsödött. Az ipari szakmunkástanuló-intézetekben bevezették az emeltszintű képzést. ] Az iskolai pártszervezetek, a tantestületek igyekeztek kialakítani, fejleszteni azokat a módszereket, amelyek az oktató-nevelőmunka eredményességét, korszerűségét fokozzák. Az iskolai nevelőmunka eredményét jelzi a tanulóifjúság erkölcsi, világnézeti, magatartásbeli fejlődése. Nagy részük szocialista szemléletű, magatartású, kötelességét teljesítő fiatal. Közülük számosán közéleti, társadalmi tevékenységben is részt vállalnak. Ök képezik az ifjúsági mozgalom aktívahálózatát. A középiskolákban a munkásgyermekek aránya 42%-os, a gimnáziumban 38%-os, a szakközépisko'!■ Iákban 50%-os. Az 1969-70-es oktatási évben a kerületi középiskolákban végzettek 12%-át vették fel Ilii egyetemre, főiskolára. Ennek 38%-a munkásszülők gyermeke. Ez a szám is azt mutatja, hogy a munkásszülők gyermekei nem jutnak be kellő számban sérti a gimnáziumba, sem az egyetemre. A velük való törődés, tanulásuk eredményesebb segítése az eddigieknél is nagyobb erőfeszítést kíván a pártszervezetektől, az állami és társadalmi szervektől. A kerületi PVB a pedagógus pártszervezetek felmérései alapján foglalkozott a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel, és megállapította, hogy felelősségteljes munkájukat többségük hivatástudattal végzi, gyermekeinket lelkiismeretesen neveli. Ugyanakkor anyagi helyzetük, elismerésük még nincsen arányban munkájuk társadalmi fontosságával. Ezért a párt-, állami és mozgalmi szerveknek napirenden kell tartani c kérdést és a helyi lehetőségek szerint is javítani szükséges helyzetükön, m; A pedagógusok közül többen vesznek részt magasabb szintű politikai képzésben. A szocialista rendszert elfogadják, többségük aktívan támogatja. Törvényeinket tisztelik, oktató-nevelőmunkájukat az oktatási reform, az új tankönyvek szellemében végzik. A marxista világnézet alapvető kérdéseiben világnézetük még heterogén. Ennek ellenére elértük, hogy a világnézeti nevelőmunkát a nem marxisták is az államilag előírt kötelező szinten elvégzik. További fontos tennivaló, hogy ez meggyőződésből fakadjon. A kerületi Pártbizottság és a Tanács a beszámolási időszakban súlyának megfelelően rendszeresen foglalkozott a közoktatással. Javult a Tanács közoktatást irányító munkájának színvonala, munkastílusában azonban még mindig túlsúlyban van a tanügyigazgatás, a tartalmi irányítással szemben. Ezen változtatni kell. A továbbiakban az állami szerveknek is többet kell törődni a pedagógusok világnézeti, politikai fejlődésével. Több gondot kell fordítani az igazgatók vezetőkészségének, önállóságának fokoza// sara, a vezetés feltételeinek javítására. 15 i
