Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1970-10-17 / pártértekezlet/1

A vállalati, üzemi pártszervek és pártszervezetek gazdaságszervező munkájukat, a kerületi Pártbizottság irányítása alapján végezték. Munkájuk során felelősséggel törekedtek a felsőbb pártszervek határozataiból adódó feladatok megvalósítására. Munkájuk színvonala, hatékonysága emelkedett, sok új vonással gazdagodott.

A pártszervezetek a feladatok kijelölésében, a végrehajtás megszervezésében önállóbban dolgoznak, mint a korábbi években. Munkájukra egyre inkább jellemző, hogy a vállalat egészét átfogó kérdések elemzésével foglalkoznak, és ösztönöznek a szükséges gazdasági intézkedések megtételére. Figyelmet fordítanak a vállalati tervek előkészítésére. A határozatok alapján a népgazdasági érdekeknek megfelelően egyes fontos tervfejezeteket megvitatnak, módosító javaslatokat tesznek a gazdasági vezetésnek. Ez különösen szembetűnő a nagyüzemi pártbizottságoknál, ahol nagyobb a tájékozódás, az információ beáramlása. Gondosan, felelősséggel elemzik a gazdálkodás hatékonyságát, jövedelmezőségét, a termelési költségek alakulását, a műszaki fejlesztést, a termékek realizálását, a piaci kapcsolatokat. Törekednek a népgazdaság, a vállalati és az egyéni érdekek összehangolására is. Figyelemmel kísérik a fontos népgazdasági érdeket szolgáló termékek gyártását, azok időben való kiszállítását. Nem támogatták az indokolatlan előnyök megszerzését. A vitás kérdésekben elvi alapon foglalnak állást, konzultálásokat kezdeményeznek, támogatást kérnek a kerületi Pártbizottságtól. Az érdekek összehangolása azonban ma is sok ellentmondással terhes, és a pártszervezetek egy része nehezen tud eligazodni a vitás kérdésekben.

Az üzemi pártszervezetek hatékonyabb segítséget nyújtanak a gazdasági vezetőknek a vezetés színvonalának emelésében, a munka- és üzemszervezés, a szocialista bérezés kérdéseiben is. Több helyen a pártszervezetek javaslata alapján korszerűbb szervezeti formát alakítottak ki, módosítottak a vállalati 0*, m ügyrenden, egyes osztályokat összevontak, új osztályokat hoztak létre. Segítettek megerősíteni olyan munkaterületeket, mint a műszaki fejlesztés, anyag- és áruforgalmi, és pénzügyi osztályokat. A gazdasági vezetők többsége igényli és felhasználja a pártszervezetek észrevételeit, javaslatait.

A pártszervezetek gazdaságszervező tevékenysége különböző szinteken - az adottságokat, lehetőségeket figyelembevéve - eltérő. Ahol az objektív és szubjektív feltételek jobbak, ott érdemibb, hatékonyabb a munka. Ahol a feltételek rosszabbak, főleg a kis- és középüzemek egy részénél, ott a munka kevésbé fejlődött, elmaradt a követelményektől.

| y|

A pártszervezetek egy részének ma is nehézséget okoz a helyi tennivalók konkrét meghatározása, a végrehajtás megszervezése, menetközbeni ellenőrzése. Nehezen tudják megítélni önállóan a vállalatvezetés munkáját, tényleges helyzetét, különösen a gyáregységekben, telephelyeken.

IÜ

I lelyenként még nem érvényesül megfelelően a munkamegosztás. A pártszervezetek átvállalnak feladatokat, más szervek helyett dolgoznak, főképpen ott, ahol gyenge, bátortalan a gazdasági vezetés.

Gondot jelent a gazdaságszervező munka végzésében a párt, a gazdaságvezetők, a KISZ, a szakszervezetek feladatainak konkrét meghatározása, különösen a politikai eszközöket, módszereket illetően. f*

A gazdaságszervező munkát nehezíti, hogy azokban a gyáregységekben, telephelyeken, ahol nincs ónálló gazdasági elszámolás, a pártszervezetek nem tudják megfelelően áttekinteni a gyáregység, a telephely egész működését. Ismereteik hiányosak a gazdálkodás hatékonyságáról, a piaci kapcsolatokról stb.

Ehhez nem kapnak megfelelő segítséget a koordináló pártszervezetektől sem. Tapasztalható a pártvezetőségeknél a közgazdasági ismeretek hiánya is.

Az elmúlt időszakban az üzemi pártbizottságok, pártalapszervezetek nagy gondot fordítottak az üzemi demokrácia érvényesítésére. Sikerült megértetni az olyan fontos elvi kérdéseket: mint a szocialista demokrácia lényege, az üzemi demokrácia, mint a szocialista demokrácia fontos eleme, mindkettőnek érvényesítése és fejlesztése társadalmi szükségszerűség.

Felléptek az olyan helytelen nézetek ellen, hogy a „demokratizmust nem lehet megvalósítani, mert lassítja a munkát és ellentétben áll az egyszemélyi felelősséggel”, vagy az üzemi demokráciát „csak döntés után lehet alkalmazni stb. A pártszervezetek hangsúlyozták, hogy az üzemi demokrácia egységet alkot az egyszemélyi felelős vezetéssel - amit a kollektíva is döntés előtt észrevételei útján érvényesített - magáénak vallja, ezáltal gyorsítja a végrehajtást.

12

; - - --- ■--- — --