Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
A vállalatok felső vezetésének színvonala általában javult. A vezetők többsége rendelkezik a szükséges politikai, vezetési, gazdasági ismeretekkel. Fejleszteni szükséges még vezetési stílusuk tudományos megalapozottságát, közgazdasági felkészültségüket. A vállalatok felső vezetésében kevés a közgazdász és a közgazdaságilag is jól képzett műszaki vezető. A közép- és alsószintű vezetők szerepe tovább növekszik a feladatok megoldásában. Nagy részt vállalnak a célkitűzések megvalósításában, a munkafegyelem és a légkör alakításában. Egy részüknek politikai, vezetési ismeretei hiányosak. Munkastílusuk jelenleg inkább a kiadott feladatok mechanikus végrehajtása. Szakmai, vezetői, politikai képzésükre, munkájuk elismerésére nagyobb figyelmet kell fordítani. A vezetők munkájának megítélésekor az legyen a mérce, hogy az elhatározások, döntések a gyakorlatban hogyan valósulnak meg. Ennek alapján kell elbírálni mindazoknak a tevékenységét, akik beosztásuknál fogva nagy hatáskörrel és felelősséggel rendelkeznek. Kiemelt szerepet kapott a gazdaságirányítás új rendjében a vállalati tervezés. E téren nagy az előrelépés, ugyanakkor a vállalati terveket több helyen még mindig a sokmutatós, nem a lényegre törő, hanem csak az egy évre vonatkozó szemlélet uralja. A műszaki fejlesztési tervekben több vállalatnál hiányoznak a jól megalapozott közép- és hosszútávú fejlesztési elképzelések. Kedvező, hogy legnagyobb vállalataink rendelkeznek közép- és hosszútávú fejlesztési tervekkel. A vállalatok többségében csak részben alakultak ki, vagy teljesen hiányoznak az új irányítási rendszernek megfelelő belső és külső információk, amelyek a tervek kialakításához és a felelősségteljes döntésekhez nélkülözhetetlenek. A kerületünkben működő nagyobb gyáregységek helyzete több vonatkozásban nem kielégítő. ( Informáltságuk a nagyvállalati elképzelésekről hiányos, jogkörük és érdekeltségük ma gyakorlatilag a végrehajtás megszervezésére korlátozódik. Az eszközök elosztásában és az eredményesség megítélésében hiányzik a differenciált elbírálás gyakorlata. Ezek hiánya csökkenti a vezetők és a munkások érdekeltségét, ami a hatékonyság rovására megy. A munkahelyi körülmények és jövedelmek alakulása Kerületünk ipara több mint 54 ezer embernek nyújt munkaalkalmat, ebből a 11 iparvállalat, a nagyobb gyárak és szövetkezetek közel 50 ezer dolgozót foglalkoztatnak. A vállalatok többsége jelentős anyagi eszközöket fordított szociális, kulturális beruházásokra, a munkahelyek korszerűsítésére, orvosi ellátásra, üzemétkeztetésre. Alapjában rendelkeznek a legszükségesebb feltételekkel. Ennek ellenére a vállalatok, az üzemek egy részében a szociális létesítményekkel való ellátottság, azok berendezése és állapota nem felel meg a kívánalmaknak. A balesetvédelem helyzete nem javult kielégítően. A védelmi szabályok betartása, az oktatás és ellenőrzés terén lazult a fegyelem. Jobb a helyzet a dolgozók üzemegészségügyi ellátásában, a társadalombiztosítási szolgáltatásokban. Jó hatást váltott ki az üzemi dolgozók körében a munkaidő-csökkentés. A IX. kongresszusnak ez az elhatározása gyakorlatilag kerületünkben a tervezett időpontnál egy évvel előbb megvalósult. Ugyancsak nagy elismerésre talált - mindenekelőtt a dolgozó nők körében - az anyasági segély bevezetése. Fontos tényezője az életkörülmények javulásának a közvetett juttatások biztosítása. Ezen belül is kiemelkedő az üzemi étkeztetés. Erre a célra a vállalatok 1969-ben mintegy 4-5%-kal nagyobb összeget fordítottak az 1967. évihez képest. Ugyanakkor a vállalatok egy része a saját kezelésű gyermekintézmények fejlesztésére, fenntartására az elmúlt évben kevesebbet fordított az előző éveknél. Jelenleg, amikor a vállalatok önállóan döntenek saját anyagi eszközeik felhasználásáról, a párt-, a szakszervezeti szerveknek és a gazdasági vezetésnek még nagyobb figyelmet kell fordítani a dolgozók munkakörülményeinek állandó javítására, különösen a női dolgozók, helyzetére. Az életkörülményeket jelentősen befolyásolja - meghatározza - a személyi jövedelmek és bérek alakulása. Pártunk IX. kongresszusa a jövedelempolitika egyik legfontosabb elveként jelölte meg a munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítését. A személyi jövedelmek a népgazdasági előirányzatnak megfelelően alakultak a III. ötéves tervben kerületünkben. A munkások jövedelme közel 20%-kal, az alkalmazottaké pedig 19%-kal nőtt. ' . ’ í, x 9
