Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1962-10-20--21
hogy mielőbbi végrehajtási utasítást sürgessen. Az 5+1 oktatásról szólva mindenekelőtt koszönetemet fejezem ki a Pamutipar, Gyapjú, HPS, Cérna, Izzó, Duna es Ruházati KTSz-nek azért az úttörő munkáért,amellyel minden nehezseg és gond ellenire iskolánk segitsegere siettek 1959-ben s valóban áldozatkészen tették lehetővé a gyakorlati foglalkozások beindítását, s az idén a Chinoinban a 4+2 oktatás megszervezését. De ami jó volt 1959-ben az mar nem jo ma. Igaz hogy az 5+1 formát beinditó minisztériumi alaprendelet nem sok előrelátásról tett tanúbizonyságot, anukor a szakmai előképzés helyett csak az üzemi légkor megismeresenek, a fizikai munka megszerettetésének fontosságát hangsúlyozta. Az elet most már többet kiván s ennek megfelelően az uj rendeletek is. Szükségesnek látszik téhat annak felkutatása, milyen üzemek^ milyen üzemrészei adnak lehetőséget szakmai eloKepzesre, akar azzal az igénnyel is,hogy oda érettségizett szakmunkásra van szükség! /plTass Izzó bltanitott MEO-s helyein, a Duna szalagtermel;s TMK-jánál stb./ Javasolom, hegy az Ipari Alosztály és a kereskedelmi osztály mielőbb fogjon hozza a lehetőségek 7- feltárásához, mert a jövőben csak olyan helyekre lehet küldeni tanulóinkat, ahol minősítő vizsgát is tehetnek. Tudom, hogy ez átmenetileg ujabb terhet jelent az üzemekben, de kerern az elvtársakat, gondoljanak arra, hogy az 5+1 oktatás nem pusztán*** pec& agógiai köznevelési kérdés, +ikai kérdés is. hiszen csődje nem pusztán egy uj oktatási forma, de egész iskolarendszerünk iránti bizalmat rendíthetne ^beszámolóval es a határozati javaslattal egyetértek es azt elfogadásra javaslom. FILIPSZKI JÁNOS: Tisztelt Pártórtekezlet! Kedves Elvtársak! ,Mielőtt hozzá------------szólásomat megtennem, engedjék meg, hogy egy kótelezettsó/Lakkfesték/ gémnek tegyek eleget. A gyár kollektívája azzal bízott meg, _/ hogy közöljem a pártértekezlettel, egyetertenek az íranyelvek^ kel. azokat magukévá teszik és saját teüületűkön, sajat körülményeiknek megfelelően annak maradéktalanul eleget is tesznek. Égy komplex kérdéssel foglalkozom, ugyanis az iparfejlesztési politikánk ós a tudományos alapon lévő piackutatás problémáját egységben kell nézni. Miért vetődik fel ez a kérdés? A Központi Bizottság irányelve - amely kimerítően foglalkozik iparpolitikánk fejlesztésével, - éppen csak hogy érinti a piackutatás / problémáját, amely szükségszerűvé vált és fontos, hogy' tudoman ,'os alapon folyók. Különösen fontos ez olyan iparágaknai, amelyek úgy az ipar igényeit, jjint a közszükségletet kell? hogy kiszolgálják. Ezek az iparágak többek között a lakk es festókipar, alumínium, műanyagipar es sorolhatnám meg tovább. Az irányelvek és öteves terveink szerint — akár eves, akár távlati fejlesztési terveinket vizsgálat tárgyává tesszük.- latjuk, hogy iparfejlesztési politikánk, a fejlődés komplexumai megfelelően élőink azokat a számokat, amiket teljesíteni kell. Azonban ez a fejlődési dinamika szükségessé teszi, hogy tudományosan feltárt piackutatás legyen. Ugyanis az olyan iparágaknál - melyek az ipar kielégítésére szolgálnak.- feltétlenül fontos, hogy a piackutatás olyan vonatkozásban vetődjék fel, amely az érdeklődését a nagyközönségnek felkelti a gyártmány termékek helyes felhasználása iránt. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az iparfejlesztési politika m L =J MHMNNMIÉNHi 1^ IIIPI ll^ I í i-8-
