Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1962-10-20--21

Ennek megfelelően a müs z aki-akt iv a értekezleten az összegyűjtött kérdóseket felülvizsgáltuk és a javaslatot kiegészítettük. Javaslatunk összeállításánál az a szempont vezerelt bennünket, nogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a hiradasteohnika egyes területein a világviszonylatot elérje.

Nem kívánom a javaslat minden egyes pontját ismertetni, egy pár olyan kérdést vetnék fel, ami eltér Szigeti akadémikus elvtars előbb elmondott véleményével kapcsolatban. Első pontunk lenne a kutatási témák számának korlátozása, a kutatási témák megválása— tása. Nem léphetünk fel azzal az igennyel, hogy a híradástechnika, amely már szerteágazó területen a világviszonylatban számottevő tényező legyen. Ki kell jelölni azokat, amelyek gyártása népgazdaságunknak előnyös. Ugyanakkor a kutatási részterületek kijelölése nem helyes elvek alapján történik, a kutatási részterületek kijelölésénél a következő negatív jelenségek vannak meg:

Akadályozza a témák helyes kiválasztását az, hogy keves szakemberei egy része saját maga által megválasztott, a népgazdaság szama-a nem szükségszerű anyagon dolgozik, ahhoz ragaszkodik felve, hogy csökkentése esetén hátrányos helyzetbe kerülne. A szakemberek ^ olyanok, akik vezető beosztásuk folytán elvesztettek kaP,csolatukát a mindennapi műszaki problémáktól. A termelésben es kutatásban közvetlenül foglalkoztatott szakemberek velemenye nem lehet teljes mértékű, mert a teljes tények ismeretének hiányában nem tudjak felmérni elképzelésük hatását. Hiányzik a közvetlen kapcsolat az iparpolitikai irányitó szervek és a szakemberek kozott. Rossz a kölcsönös tájékoztatás, az alulról jövő kezdemények folytatása.

A következő, amit érdemes mer5eml.iteni, Darvas elvtárs is említést / tett. a Szovjetunióval kapcsolatban. Szovjetunió, hogy ilyen donto sikert érjen el a technikai haladás területen annak köszönhető, hogy ezt a műszaki kutatást és iparfejlesztést megelőzte a tudományos káderek képzése. Én magam is a Szov/jetunioban tanultán/es láttam, hogy milyen súlyt helyeznek a tudományos káderek kfPZaf®re» na+y erőfeszítéseket tesznek. A kutató rnunKa több es több hiradao— ^ technikai, gépész, vegyészmérnök, stb. beállítását teszi szükségessé. Szükségesnek tartjuk, hogy a főiskolai végzettségű szakemberek kiképzési térve összhangban legyen hozva az egyes iparágak szellemi dolgozóinak igényével. A jelenlegi mérnök kiképzési terv nincs összhangban a hiradástecnikai ipar fejlődésével. Javasoljuk, hogy egyes szakterületeken kihelyezett oktatást valósítsák meg az iparban es a kutató intézetben dolgozó szakemberek szaktárgyakat tanítanának, az egyetemeken pedig elsősorban az alaptárgyak oktatása torjtenjen.

Központi Bizottság határozatai kiemelik, hogy melyek azok a területek,

Szűkségésnek"3"látjuk, hogy az ipar fejlődésének megfelelő, az ipart közvetlenül támogató kutató intézeteket es nem elvont intézeteket kell hellyel és anyagi eszközökkel támogatni. Pl. egyik fontos téma a félvezető kutatás es fejlesztés, 5 kulonbozo helyen folyik.

A fénycsővel Magyarország az élvonalban van, ez annak köszönhető, Hogy amikor ennek kifejlődése tört: nt, az Izzóben éltek a kutat ók, közvetlenül szoros kapcsolatot tartottak a termeléssel, a gyártássá!. Az elvont elméleti alapképzés szükséges, de addig nem célszerű í®J~

növeszteni, amip maga az ipar nem veti fel. Javaslatom a kutató es fejlesztési erőnkre összpontosítsuk központunkat megfelelő szakfc®^aJ;e^f* Szüntessük meg a párhuzamosan folyó kutatásokat, az azonos 1munkán do gozó csoportokat egy közös intézetbe vonju/ össze.Az elvont témákkal foglalkozó kutató intézetek t átmenetileg kapcsoljak be az ipart k°zvcfc“ lenül se itő feladatok megoldásába.Itt meg számos javallat lenne,itt most nem kívánom ismertetni. A TAKI dolgozói neveben kos mondanom türelmükért.Közölnöm kell, hogy a határozati javallattal a

I TÁKI dolgozói egyetértenek. I

I _____________ |

— . jp-I I-38-