Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1962-10-20--21

^^

'•.■>;■ •* i i% :? '‘í.'f«Öv £*»'•:{} '■'" . V- ■ V • • '•■-, .-'. *

. .. • '■ / . ■■•: -. ....••■ • .••-•.•■■

1 I I

I I

■■■ i I

' L :

tatás evek óta a,, időszerű kérdések tanfolyama keretén belül folyik. Magasabb sfintü oktatást a nagy számu^állami oktatásban való részvétel miatt nem tudtunk beindítani. Ugyanis azok akik magasabb politikai oktatásra alkalmasak volnának, mind állami oktatásban vés: nek részt.Tehát a VII. Kongresszus idevonatkozó határozata a kádertartalék képzés a káderek tervszerű nevelése, iskoláztatása vállalatunknál jó utón halad.Jelenleg technikumba jár J fő amcfciKaáac gimnáziumba 2 fő, szakmai továbbképzésre, 7 fő, mérlegképes könyvelői tanfolyamra, 3 fő terv-statisztikai tanfolyamra

2 fő, felsőfokú technikumba, 2 fő, műszaki egyetemre,lfo.

A káderfejlesztési tervben pedig további 4 fo állami^oktatás, 7 fő technikumi, 1 egyetemi, 3 fő két hónapos párt

3 fő 5 hónapos párt és 1 fő KISZ. iskolára történő beiskolázása szerepel .Ennek ellenére a politikai oktatásunk sem íj volt eredménytelen.Az alapszerv eszmei egysége ha egy-cgy határozat __meg jelenés ét követően voltak is kisebb viták,mint pl. a mezőgazdaság szocialista átszervezése, vagy újabban

a pártonkivüliek vezető beosztásba való állítása, a származás, a személyi kultusszal kapcsolatos kérdések körül a megvitatás,azok helyes értelmezésének magyarázása után az |

/ró egység meg vo t.Az^elvtársak belátták a határozatok szükségességét ,helyességét. így az alapszerve et egységesen^ ^ | foglalt állást a párthatározatok és kormányrendeletek végrehá hajtása mellett. Itt kivánom megemlíteni azt a táp.A termelés pártcllenőrzése, a kollektív vezetés, a tömegszervezetek pórtirányítása, a párt tömegkapcsolata.A termelés pártellenőrzése vállala-tunk sajátosságaiból adódóan a gaz- ■ dasógi vezetés külön beszámoltatása nélkül sem okoz problé- : mát.A termeléssel kapcsolatos problémák vezetőségi értekezleteken, taggyűléseken ssükség szerint napirenden szerepelnek. így az egész párttagság ismeri a okát és javaslataikkal, munkájukkal tevőlcgesxn résztvesznek aárok kijavításában. Ilyen formán a kollektiv vezetés érvényesül.

A tömegszervezetek pártirányitásánál is igyekeztünk ér-^ vényre juttatni a lenini tanításokat.Az ÜB. a dolgozók érdekvédelmi feladatait mintaszerűen ellátja.A dolgozók nevelésc, a munkaverseny szervezése, stb. terén végzett ró munkája azonban még igen sok kívánni valót hagy maga után.

Eb vonatkozik a párttagság egy részére is,.Erre pedig ami iparunkban különösen szükség van. Az ipar ág az°n sajátosságai miatt, hogy a felszabadulás előtt zömmel kisipari j.llegü volt.Az itt dolgozók nem érezték a kapitalista nagyipar kegyetlen kihatásait. Ebből következik, Jiogy a húsipari dolgozók nem elég forradalmiak. Elég erősen hat még mindig a kispolgári gondolkodás.Ezen túlmenően ugyancsak! az ipar sajátosságaiból adódóan egy igen kellemetlen, rossz örökséget kaptunk. Nevezetesen a társadalmi tulajdon tiszteletbe nem tartását. Ez az államosítástól egészen 1956-ig igen komoly problémát okozott. Szinte ^napirenden kellett a vállalatvezetésnek emberek ellen eljárni. 1956- után azonban sikerült a területen rende termmteni.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy munkánk mellett elsősorban pártunk és kormányunk helyes bérpolitikájának, a terme - szetbeni juttatás rendszere kialakításának köszönhető, hogy jelenleg ilyen problémáink nincsenek, legalább is csak jelentéktelenek. E rossz örökségek mellett azonban van egy igen jó örökség p is, az, hogy a húsipari dolgozók nem ismerik a lazsálást. Politikai állásfoglalástól,öntudattól' függetlenül egyformán fogják meg a munka végét és nem kímélik az erejüket. Ennek a jól tápláltság, a magyaros