Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1959-10-17--18
13‘ f 597 a proletáriatus diktatúrájának. A proletárdiktatúra nem állhat lenn jk a tömegek támogatása nélkül." Tártunk a tömege lekéi való szoros kapcsolatának azért túl j donit rendkívüli nagy jelentőséget, mert abból a marxista tételből indul ki, hogy a tömegeknek történelemé formáló szerepük van. A párt /ömegkapoaolata feltételezi, hogy a párt és a nép között létrejön egy szoros bizalmon és barátságon alapuló egység. Ennek az egységnek alapja a párt helyes politikája, melynek célkitűzései mindenkor a dől ozók érdekeit tartja szem előtt - s a tömegek éppen azért segirik és támogatják e politika megvalósulását. A tömegekkel való kapcsolat Pártbizottságunktól azt igényelte, hogy fokozott gondot fordítsunk az alapszervezet tömegpolitikai munkájára, mert ez az a kapocs, amely a tömegeket a Párt vezető szerveivel összekötik. De azért is, mert az alapszervezet az a láncszem^a_párt felépítésében, amely a tömegek mélyén, együtt a dolgozók millióival él és tevékenykedik. ügy gondolom megállapítható, hogy ma már alapszervezeteink is nagy figyelmet fordítanak tömegkapcsolataik szüntelen erősítésére. Ezt a megállapítást a vezetőség választó taggyűlések tapasztalatai igazolják. Párttagságunk érzi felelőssége súlyát. Igyekszik helyesen megvalósítani a párt politikáját és látja, hogy a tömegek támogatása nélkül nem valósítható meg a párt egyetlen határozata sem. Párttagjaink ma már kötelességüknek tart ák, hogy fáradhatatlanul tevelcenykedjenek azon, hogy a pártonkivüli munkásokat, értelmiségi dolgozókat, a pártszervezet köré tömöritsék. Mihél erősebb a párt és a tömegek kapcsolata, annál erősebb népi hatalmunk. Ebből következik számunkra az a feladat, hogy politikai agitációs munkánkat állandóan javítsuk és szélesítsük. Az ellenforradalmat követően pártszervezeteinkben megnyilvánuló szektás elzárkózás, a tömegek iránti bizalmatlanság megnehezítette kapcsolataink kialakítását a pártonkivüli tömegekkel. Gyakori volt az a jelenség, hogy a párttagok kitértek az ellenforradalmi demagógia elől, teret adtak ellenséges hírverésnek. Az ellenforradalom nagy megrázkódtatása bizonytalanná tette párttagjainkat. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozott gyors intézkedése, a Párt Központi Bizottságának egyértelmű nyílt, őszinte politikája visszaadta erejét, önbizalmát párttagságunknak, sokakat, #föleg munkásokat kijózanidott, meggyőzött és a munkáshatalom melle állított. A párttagság elzárkózása, befelé fordulása fokozatosan felengedett és egyre bátrabban magyarázták a párt politikáját és intézkedéseit. A pártra szórt rágalmakat egyre határozottabban visszautasították és igyekeztek megértetni az üzemi munkásokkal, értelmiségiekkel, hogy az osztályellenség, az ellenforradalom nem véletlenül tamadja^a pártot,tért a párt a munkásosztály legfőbb fegyvere a^proletárdiktatúra kivívásában. Párttagságunk mindenekelőtt a munkafegyelem, a munka morál megszilárdításáért, a termelő munka fokozásáért harcolt. . ,, A fegyveres harcban vereséget szenvedett ellenség^is igyekezett megtartani a tömegekre gyakorolt befolyását, üzocin-io demagógiát, nacionalizmust, szovjetelleness éget terjesztett. Párttagjaink felvették a nyilt politikai harcot, leleplezték ezeket a nézeteket és rnegvéd-
