Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1959-10-17--18
_4_ * 1498 Kerületünkben is előfordult a jobboldali nézeteknek olyan megnyilvánulása mely" az értelmiség vezető szerepét hirdette. A pártkonferencia után kialakult politikai légkörben a jobboldali reviziónisták már nem merték nyiltan támadni a munkásosztály vezető szerepét. Ezért azt hangoztatták, hogy az állami ós gazdasági élet irányítása alacsony színvonalú és ez az oka az elkövetett hibáknak. Ezek a nézetek alkalmasak voltak arra, hogy a párt és állami vezetők tekintélyét alá ássák és a dolgozók növekvő bizalmát megingassák. A Duna Cipőgyárban is voltak olyan nézetek, hogy az uj értelmiség fontosabb a pártnak mint a munkások, még akkor is ha sokáig vajúdtak az ellenforradalom után azon, hogy nemzeti forradalom, vagy ellenforradalom volt október 23-a, vagy a Szovjetunió segítsége# beavatkozás volt, vagy internacionalista kötelesség vállalás. Hozzá kell tenni, hogy a Duna Cipőgyár volt pártvezetőségében a fizikai munkásokat mindössze egy párttag képviselte. Ezért érthető, hogy egyesek nyiltan beszélhettek arról, hogy a felsőbb vezetésbe diletánsok vannak. A munkásosztály vezető szerepének tagadása ma úgy jelentkezik, hogy azt a társadalom fejlődésének törvényszerűségével próbálják magyarázni. Azt állítják ugyanis, hogy a társadalmak a munkásosztály megjelenése előtt is fejlődtek és ma is fejlődik azokban az országokban ahol nem a munkásosztály van hatalmon. Ezzel azt akarják bizonyítani, hogy a munkásosztály vezető szerepére a társadalomnak nincs szüksége, a vezetésre az értelmiség hivatott. A revizionizmus másik megnyilvánulási formája ma a nacionalizmus: A szocializmust ma nyiltan támadni reménytelen vállalkozás, de a tömegek félrevezetésének a nacionalizmus alkalmas eszköze. Az egyszerű emberek hazafias érzését használja fel arra, hogy népi demokratikus rendszerünk ellen támadjon, elégedetlenséget szítson. Jobboldali, kispolgári nézetekből fakad a pártdemokrácia tulhajtása a demokratikus centralizmus elveinek meg nem értése. Jóhiszemű elvtársak részéről is voltak olyan elképzelések, mielőtt a Központi Bizottság határozatot hozz, előre kérje ki a párttagok hozzájárulását. A kétfrontos harc sokrétű és bonyolult, mindenekelőtt elvi harc, melyet a párt politikájának védelmébe folytatunk. Felismerése azonban problémát okoz pártszervezeteinknek. Általában tiszta revizionistákat vagy tiszta szektásokat keresnek, pedig ezek a nézetek néha egyazon elvtársnál együttesen is megnyilvánulhatnak. Az a felfogás például amelyik azt követeli, hogy a Párt Központi Bizottsága csak a párttagság előzetes hozzájárulásával hozhat határozatot, nyilvánvalóan jobboldali elhajlás. De ugyanez az elvtárs baloldali hibát követ el akkor, amikor a pártonkivüli értelmiségtől félti a markizmus-leninizmus ideiológiáját, mondván, hogy ez a munkásosztály fegyvere és a munkásosztály a fegyverét nem adhatja ki a kezéből. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az elmúlt év őszéig a Központi Bizottság határozatának megjelenéséig sok párttagunk is uszájába került a parasztellenes megnyilvánulásoknak. A határozat megvitatása párttagságunkkal kedvező hatást ért el. Emellett azonban továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk a párt L ^i$ I | — "i I 9--------■-------TW—'— • •« j mvw KJ *—1— ■■ ■ M . — n , ~ ^ —1—1 »
