Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1959-10-17--18
. f 1* |-2G' H fa. országon nem volt 30.000 pedagógus. Ma több van mint 70.000. Mintegy 90 kutató intézetünkben 2200 tudós dolgozik, es jelentősen megváltozott az Írók és művészek helyzete is. De a legfontosabb amit a szocializmus az értelmiségnek adott,felszabadította alkotó erőit, megnyitotta az utat szakmai és tudományos fejlődés előtt. A Párt elősegíti, hogy az értelmiség a szocializmus értelmisége legyen. Az értelmiség egy jelentős rcsze a regi világban nőtt fel, rehát még ól benne a burzsuá világnézet több maradványa. Ezek - akár a hamu alatt izzó parázs - újra meg újra friss oxigént kapnak nyugatról. Az ilyen emberek tudatában megmaradtak a régi világ iránti illúziók, sőt nosztalgiák is» Emiatt nem akarják elfogadni a munkásosztály vezető szerepét, a szocializmus építésének jelenkori módszereit. Minthop: a magyar értelmiség soraiban még jelentős számmal akadnak olyanok, akik noha fejlődnek, alakulnak, változnak bizonyos kerdesekoen még mindig nem látnak tisztán — Kötelességünk segíteni nekik. A másik kérdés a magyar—szovjet barátság kérdésé. Engem a Közelmúltban megkérdezett egy értelmiségi ismerősöm — nem tendencia nélkül- miért tartom olyan fontosnak a szóvjat-magyar barátságot. Azt mondtam neki, előszűr azért, mert a Szovjetunió kétszer szabadított fel bennünket, először 1945-ben másodszor 1956-ban. Másik pedig az, hogy a szocializmus építésében a Szovjetunió legjobb példaképünk, ezen felül pedig szellemi és anyagi segítőnk. Harmadszor azért, mert a Szovjetunió fegyveres ereje és a vele váló szövetség nélkül ki lennénk szolgáltatva a nyugatom ’pTy gáládul fegyverkező imperialista rablóknak. Ebool kitűnik. Hogy még sok a tennivalónk az értelmiség körében. Szükség van tehát, hogy a párton belüli értelmiség a párt tanitasanak megfelelően ahol csak teheti, rendszeresen foglalkozzék a pártonk.vuli értelmiséggel. Türelmes és kitartó, következetes munkával egesz b±zo~ nyosT hogy elérjük a célunkat, növeljük a nemzeti egyseg szilárdságát és erejét. Márpedig a munkásbatalom alapján allo nemzeti ' egység, a szoc. építésére szövetkezett népi akarat, az internacionalizmus erőforrásaira is támaszkodó szocialista hazafiassal ^ óriási erő. Ennek az erőnek birtokában megvalósíthatjuk íejlodesunk valamnnnyi akadályát. ARADINÉ: Jobb és baloldal ellenes harcot folytattunk, győzelmet arattunk —SfT ugyan ezek felett a nézetek felett, azonban ennek ellenere magunk között is tapasztalható még ilyen megnyilvánulások. Pl. előfordult az egyik fiatal méx'nökkel kapcsolatban, hogy amikor a XXI* kongresszus ei’edményeiről beszéltünk, valamint arról, hogy a Szovjetunió határunk közelében létesít erőmpvet amely energiaszolgáltatásunkat is segíteni fogja azt mondta"sáep-szep_de mit fogunk ezért mi adni? Erre megmagyaráztuk amit neki tudnia kellett volna, hogy a Szovjetunióval kereskedelmi kapcsolatban vagyunk_ ^ éppen úgy mint más országgal, a különbség az, hogy a Szovjetuniótól mi lényegesen többet kaptunk minden vonalon mint barhonnet. A valláslcérdóssel kapcsolatban is felmerült több probléma. Pelvetették, hogy elég nehéz megakadályozniok gyermekük hittanra nem járatását, ha a feleségük akarja, ledig ez a kérdés igen nagy fontosságú, mert legelőször az elvtársalpiak kell ezen a teren^ saját környezetükben felvilágosító munkánk keresztül meggyőzni családjukat a vallás kérdéséről. . I A lenini normák közé tartozik a bírálat es onbiralat kérdésé. Azonban az elvtársak sok esetben sértésnek veszik. Volt ilyen az Izzóban a kereskedelmi ügyekkel kapcsolatban, amikor a vez®Ló a bírálatot személyes sértésnek vette és öntelten visszautasította. Ilyennek nem szabad előfordulni. A beszámolóval és a határozati javaslattal egyetert. I ^ é I — ^ 1 _______________________________________________________________________________________________________________________
