Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1959-10-17--18
1---------------i ■■■■■ ' J ■ ' in ■■■ ■■ -«■ ^ S ’ '■ uwftiirwmwiiwwwiOTWHW^ m jelenti, hogy a régi 60 vagon áru megmozgatásával szemben mi 1400 vagont mozgatunk meg, eboen a szénenergia nincs is benne. Ezt a fejlődést csak szocialista rendszerben lehetett elérni. "Lassan járj, tovább érsz" ezt a közmondást a gazdasági épitő munkában el kell vetni. Igyekszünk a feladatoknak eleget tenni. Rekonstrukciónkkal kapcsolatban: 10 éven keresztül nagy harc folyt mig meg tudtuk értetni milyen‘nagy jelentőségű, hogy a Chinoin gyár rekonstrució Újpesten legyen. Nagy jelentőségű, mert a gyár dolgozóinak törzsgárdái mind Pestiek, vagy közvetlen Pest-környékiek, akikkel meg lehet valósítani a rekonstrukcióból kifolyólag adódó termelési zökkenők mellett is a fokozott mértékű feladatok megoldását. Ha szükség lesz még több termelésre, amit vállalatunkon kívül lehet csak megvalósítani, úgy akkor igenis épitünk uj gyárat vidéken is. A szünetben megkérdezték tőlem: "milyen tervetek van, hogy azt 1960 május 1-re teljesíteni tudjátok?" Nyilván azt gondolták az elvtársak, hogy olyan laza, vagyis annak látszik. Úgy érzem erről beszélnem kell néhány szót. Most lépnek be azok a létesítmények, amelyeket gyors-lejáratú hitelből valósítottuk meg. Büntetést ugyan fizettünk utána, de ezekkel nagy eredmények születtek. Másik oka pedig, hogy a Chinoin Gyárnak olyan rendelései vannak export téren, melyeket nekünk ki kell elégíteni es olyan dolgozóink vannak akik regiek és ezekkel a jövőben is célkitűzéseinket megvalósíthatjuk. II/. ÁVcú/b/ BONDI: y. A Pneumatikus és Hyoralikus gyár pártszervezete nevében harcos et. 7 ""'kommunista üdvözletünket tolmács öröm a pártértekezlet felé. A IV. kér. Pártbizottság beszámolóját 3 fő kérdésre csoportosítom. A Párt egysége, tömegkapcuolata es szervező munkája. Megengedik az Elvtársak ha itt eltekintek attól, hogy mindhárom kérdés helyzetét boncolgassam üzemi viszonylatunkban. A Párt ellenőrzésének kérdését fogom kiragadni. Keves szó esett a konferenciákon ennek kulcskérdéséről, hogy milyen kapcsolat alakult ki a pártvezetőség és a gazdasági vezetés között. Ezt a kérdést jól oldottuk meg. 1956-ban láttuk, hogy csakis akkor működhetünk együtt,ha ez a kapcsolat jó, ennek elvi alapja van. A bírálat és önbirálat. Együttműködésünk alapját e kettő jellemzi. Vállalatunk igazgatója minden fontosabb határozatot - meghozatal előtt pártszervezetünkkel megvitat. Elő lordul, nogy hosszú ideig tartó vitánk van. így sikerül minden határozatot egyertelmüen hozni. A dolgozók igy azt látják, hogy a gazdasági vezetés es a pártszervezet között szoros együttműködés van.Ez igy is van. Támogatjuk a munkafegyelem megszilárdítását, a társadalmi tulajdon védelmét, és minden termelést elősegítő határozatot. Megbeszéljük, hogy milyen területeket és kérdéseket vizsgálunk meg. Ellenőrző brigádjaink vannak erre a célra létesítve. Azt is meghatározzuk, megbeszéljük, hogy kik azok a személyek akik az ellenőrző brigádban résztvesznek. Ezeknek az ellenőrzéseknek a célja a segíteni akarás, illetve a segítségnyújtás. Igyekezni kell azonban, hogy egy-egy ilyen vizsgálat ne járassa le a vezetők tekintélyét. Először előfordult, hogy nem beszélték meg az igazgatóval részletesen, ennek következtében a brigád munkája közben elhangzottak olyan kijelentések, hogy ki akarja "nyírni" a Párt az illető gazdasági vezetőt, mert ok akarnak a helyébe kerülni. A PártiBrmelósellenőrzésóvel kapcsolatban az üzemi tanácsot is fokozottabban be akarjuk vonni ami feladata is lenne, így sikerült elérni, högy nagyjából a termelési kérdésekbe tájékozódva vagyunk. Segítségnyújtásunk nem abban mutatkozik, hogy tanácsunkat befolyásként használjuk fel, hanem a hibák kiküszöbölésére. A gazdasági vezetés és a pártszervezet közötti jó kapcsolat-IL — II
