Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/6)
1959-01-16
iri poti aimMaMMH eamtxummmetnsi~SA..::.\' ' _ 6 -L —" * lesz különösebb probléma. Nagy hiba az - amiről már szó is volt -, hogy sokan a mezőgazdasági \ szakiskola elvégzése után nem akarnak vidékre menni, inkább pesten maradnak. Ha ezen a téren változást tudunk elérni, az mar előrehaladást > fog jelenteni. Molnár E.et. : Ami a kerületi viszony ókat illeti, a hozzászóló elvtarsakkal egyetért. Yan itt is lehetőség, különösen a földek jobb kihasználása te-, rületén. Általában egyetért a hozzászóló, elvtársakkal, néhány kérdést kivan csupán tisztázni. Jó dolog az, ha a mezőgazdaságba, tsz-ekbe szakmailag hozzáértő ernbe; rek mennek és fontos is. De a pártmunkásoknál, a párt által küldöttkádereknél a legnagyobb követelmény az, hogy az emberekkel tudjanak bánni. A pártkáderek az emberekkel tudjalak bánni, elsősorban a paraszttal, akinek kultúrát kell vinni, bizalmat kell vinni és bizalmat kell hozni a paraszttól a munkásosztály felé, a proletárdiktatúra falé. Felvetődött az önállóság kérdése. Ennek van olyan oldala, hogy a parasztság részére sem jó, a tsz részére sem teljesen jó az, ha ráhagyják teljesen, hogy mit termeljen. Ez esetben tesz alapon születne meg a kiSjárüte.r®€míá¥chia. A határozat szerint a jól dolgozó tsz~ek már (T’n most is kapnak gépet. Kaphatnak traktort, de ennek van.'egy-két feltétele, elsősorban hogy a szövetkezet meg tudja venni és ne az állam adja, hosszú hitelre. Ezek a gépek elsősorban növény ápoló gépek és nem alapvető talajművelő gépek és még mindig szükség lesz arra, hogy fejlesszük a gépállomásokat, hogy a terme lősz övét; kezetek gépi ellátása alapvetően koncentrált állami kézben legyen. Ez is politikai kérdés. A falusi tőkésnek, kupéénak van annyi esze, hogy csinálna a faluban egy korlátok nélküli termelőszövetkezetet, ha a szövetkezeteknek ilyen korlátlan I szabadsaga lenne. Az ilyen falusi kupec elvállalná termelőszövetkezeti alapon a szegényparasztságnak a szántását, vetését. A Szovjetunióban annakidején egy-két helyen ilyennel meg is próbálkoztak. Kőszegi e Ív társ felvetette a kupeckódok elleni fellépés szükségességét. Ez nem kizárólagosan és elsősorban rendőri kérdés. A kisáru termelés magúval hozza, tartalmazza ezt a dolgot, ez velejárója annak, hogy a í parasztságnak megdől a termelési kedve, általában a termelés és tör^ vényszerü következmény, hogy jön a kupec is. Sokszor a paraszt odaadja egy tételben olcsóbban a kupecnek az árut, csakhogy ne kelljen ott allnia egész nap és mérni az árut. De a parasztok között is termelődik a kupec. Van valakinek két kosár tojása, de felviszi a többiét is Pestre,, sokszor pedig mega 1kúsznak, hogy ki viszi fel az árut. így aztán , kialakulnak olyanok, akik állandóan ezt csinálják. Jöttek és jönnek is rendelkezések, pl. a termelő parasztság kupeckedo részénél adóemelés lesz* A part és a kormány nagyon komolyan megfontolta a kategóriákat és úgy néz ki, hogy általában 14 %, 10 holdon felül pedig 18 % lesz. Nagyon komolyan korlátozzák az úgynevezett Őstermelői engedélyeket és ®Tbal|ban korlátozzák a piacokon való felvásárlási és eladási engedélyekét. Nagyon komolyan meg lesz adóztatva- akinek egyáltalán megmarad - a piaci árusítás. Meg lesznek emelve a minőségi követelmények és a szerződéses termelés. Stadinger elvt ars felszólalására válaszolva elmondja, hogy mar vitatkoztak néhány kérdésben a felsőbb szervekkel. Ami az agitáció kérdését illeti, az üzemeken belül kell foglalkozni ezekkel a vidéki emberekkel, hogy amikor hazamegy — akár van földje, akár nincs - , vigye magúval a munkás osztály hangulatát és indirekt módon segítsenek bele a dolgokba. Az érvekre vonatkozóan., nem tudja megmondani, mennyi a parasztságnak egy órára eső pénzjövedelme. Olyan ember nincs is, aki ezt konkrétan meg tudja mondani. Fel lehet vetni azt a kérdést is, hogy ki "izzad" jobban, ki szenved jobban, a munkásság vagy a szorgalmasan dolgozó parasztság. Az a véleménye, hogy a paraszti munka a nehezebb. J_____________________________________________' ÁG____________________________________________________ I
