Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1986-05-08

V.S'PM'i U tó MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT III. KERÜLETI BIZOTTSÁGA Budapest, 198. fó.R.1".1.1.1.3 .... 1035 Budapest, Zamercev tér i- DJné/DKnéHjL Telefon: 686-280 PVB/9 ./ . . úVei ‘ Készült: 20 példányban! Szigorúan bizalmas! Eng'doL-aJ/aJ JELENTÉS az éves tagdijbesorolás és tagdíjfizetés rendjét szabályozó KB határozat végrehajtásának tapasztalatairól. A KB 1980. október 16-i határozatával életbelépett tagdíjrend­szer új alapokra helyezte a tagdíjfizetést. Megszüntette a tag­díjfizetés korábbi ellentmondásait, a módosítások összhangban voltak a párttagok részéről tett javaslatokkal, észrevételekkel. A határozat alapján a tagdijbesorolások kerületünkben is megfe­lelő légkörben zajlottak le. A párttagok fegyelmezetten tettek eleget tagdíjfizetési kötelességüknek. A tagdíjfizetés rendje lényegében bevált, egyes elemeit azonban a változó körülmények miatt egyre több bírálat érte. A XIII.Kongresszus előkészitése idején az irányelvek vitái során felerősödtek a tagdíjrendszer módosítását javasló vélemények. A párttagok a tagdíjrendszer felülvizsgálatát igényelték. Az élet­­körülmények nehezebbé válása is erősítette ezt a véleményt, hogy a magas tagdij, erőteljesen kifogásolták a több és jobb munkáért kapott elismerések tagdíjalapba történő beszámítását. A KB 1985. november 12-i határozata a párttagság véleményét mesz­­szemenően figyelembevéve módosította a tagdíjfizetés rendjét. Megerősítette az eddig bevált elemeket és a párttagsági dij jelen­tős mérséklését irányozta elő. A tagdij felső határa 5 %-ról 4 %-ra csökkent, megszüntette a tagdijbélyeget, a párttagok kere­setük arányában, kategóriánként megállapított százalékos rend­szerben fizetnek tagdijat. A KB határozat megjelenését követően a Budapesti Pártbizottság Gazdasági Osztálya részletes és alapos eligazítást tartott a kerületi Gazdasági Alosztályvezetők részére. A határozatot titkári, majd csoportos gazdaságfelelősi értekez­leten dolgoztuk fel két lépcsőben. Első alkalommal a határozat elvi részével, jelentőségével foglalkoztunk. Az ezt követő meg­beszélésen a tagdijmunkával összefüggő gyakorlati és adminiszt­rációs tennivalókat ismertettük. A határozat egységes értelmezése Mfa________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents