Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1986-11-13

A szakszervezet hatáskörileg illetékes szervei az érdekeltség konkrét kérdéseiben - mint a bérfejlesztés, normák és egyéb teljesítményköve­telmények kialakítása - rendelkeznek jogosítványokkal. A hatásköriséget a Működési Szabályzat tartalmazza. Az érdekeltség rész­­területeire vonatkozó elveket es szabályokat a megfelelő szabályzatok rögzítik. /Kollektív Szerződés, vállalati terv, belső érdekeltségi sza­bályzat, törzsgárda szabályzat stb./ E kérdésekre a szakszervezeti tes­tületek, illetve vezetők a közös szabályozási, egyetértési, véleménye­/ zési jog alapján gyakorolnak befolyást. Fentiekben részletezett tapasztalataink összegezéseként a következőket kívánjuk kiemelni: Kerületi textilipari vállalataink az elmúlt időszakban kedvezőtlen és rendkívül változó külső körülmények között gazdálkodva lépéseket tettek belső érdekeltségi rendszerük korszerűsítése irányába. A vállalati gazdálkodást, a belső érdekeltségi mechanizmus működtetését nagymértékben nehezíti a textilipar bizonytalan helyzete. A gyári érdekeltségi mechanizmus kialakítása tekintetében differenciál­tabb a kép, míg a kollektívák, egyének ösztönzésénél több kedvező tapasz­talattal találkoztunk.¥ Általánosítható tapasztalat azonban, hogy a belső érdekeltségi rendszerek működésében sok tartalék van, melyek kiaknázása a vállalati, gyári párt­­szervezeteknek és a gazdasági vezetésnek egyaránt feladata kell, hogy legyen. E tartalékok helyi feltárását a gazdálkodás hatékonysága javítá­sának eszközévé kell tenni. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a vállalat, ill. gyár kiemelt célkitűzéseinek megvalósításához a kollektíva minél szélesebb körét mozgósítsa. Ennek érdekében az érdekeltség valamennyi szintjén, az adott szint sajá­tosságait figyelembe vevő, elszámolási, ösztönzési rendszert kell kiala­kítani. A nyereségérdekeltség működtetésénél törekedni kell a gyári önállóság növelésére, a hatáskörök - az ésszerűség mértékéig történő - decentrali­zálására. Ennek révén teremthető meg ugyanis csak az összhang az adott egység feladatai és eszközei között. Növelni szükséges az összhangot az egységek elért teljesítménye és fel­használható pénzügyi forrásai között. A differenciált értékelés megvaló­sításával az ösztönzés hatékonysága fokozható. OÁ <• ►- 9 -X-

Next

/
Thumbnails
Contents