Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1984-11-28

Az értelmiségi és alkalmazotti réteg főbb .jellemzői.

Az össznépesség növekedésével és a gazdasági életben bekövetkezett változásokkal összefüggésben az itt dolgozók összetételében is arányeltolódás történt. A beszámolási időszak alatt kb. azonos 26-27 ezres dolgozói ös3zlétszánxn belül folyamatosan emelkedett a pedagógusok, a szolgáltatásban dolgozók létszáma és valamelyest az egészségügyben résztvevőké.-AüSAli—vállalatoknál és szövetkezeteknél a fizikai és nem fizikai toglalkozásuak létszáma elterő mértékben ugyan, de évről évre csökkent. A fizikai létszámban közel 8 %-os, raig a nem fizikai létszámban mintegy 3 %—os a csökkenés mértéke. Ezzel párhuzamosan a tudó— manyos technikai forradalomnak az a jellegzetessége tapasztalható kerületünkben is, hogy a társadalmi termelésben nőtt a szellemi munka részaránya. Ennek megfelelően a kvalifikált szellemi tevékenységet végző értelmiség aránya és szerepe is megnövekedett. Különösen jellemző ez a növekvő arány a műszaki értelmiségre, kereseti lehetőségeik azonban ezt nem tükrözik megfelelően. A munkásokéhoz viszonyított kereseti többletük folyamatosan csökkent. 1979-ben 31 % volt, ma 5-25 % közötti a fizetési különbség.

A tudományos élet területén dolgozók helyzetének, munkakörülményeinek alakulására a legjelentősebb hatással, az 1981-es Tudománypolitikai Bizottság, hafcarozat volt. A kerületi intézeteink ezt a fontos döntést, amely a kutatóintézeti hálózat átalakításával fejlesztésével kapcsolatos, ma már helyesnek tartják. Javult a kutató- és műszaki fejlesztő munka célraorientáltsága, uj vállalkozási, érdekeltségi és eredményhasznositási formák alakultak ki.

H ...I • • ' . .

Jelentős gondot okoz viszont a káderutánpótlás. Az iparból - a jövedelmi különbségek miatt - nehezen biztosíthatók a szakemberek. Jelenleg a kutatói utánpótlást az ipari gyakorlat nélküli, felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatalok képezik.

Egységes vélemény, hogy az értelmiség esetében nem érvényesül a magasabb iskolai, illetve szakkepesitessel összhangban differenciált bérezés. Életszínvonaluk megtartását csak jelentős többletmunkával tudjak biztosítani* A pályakezdő fiatalok esetében az anyagi gondok még fokozottabban jelentkeznek.

V A. K Í ■ _ __ -2/2 tó