Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1974-02-14
'r-? ~ I . w ' ~ ■ —■ :;'• /........................-.,.>v„—- 5 - -L I I . ., U \ Ezeket irányítási rendszerünk jó oldalának fogják fel, de rossz ol- j dalának azt a kirívó jövedelmi és "vagyoni" különbséget, melyet a kormányzat által megtűrt "maszek világnak" neveznek.- A harácsolas elleni intézkedéseket általában 'támogatják, de többségük az agitáción keresztül nem eléggé tudatosult, hatásukat nem tapasztalják, vagy egyenesen megkérdőjelezik, /13MG/,- Az a tapasztalat, hogy a gazáaságirányitási rendszer eredményeit bármilyen nagy horderejű legyen is az, természetesnek, magától értetődőnek tekintik, de ha nehézség vetődik fel, mint a munkaerőhiány, akkor erőteljesen a gazdaságirányítási rendszerünk hibáinak, tekintik, A propganda és agitáaiós munka nem irányul eléggé arra, hogy a munkaerőhiány nem a mechanizmus következménye, hanem objektíve adódik fejlődésünk intenzív voltából,- A propagandánk és az agitációnk nőm használja fel eléggé azt a kö- ■ fS rülményt, hogy a Magyar Népköztársaság eredményeihez és fejlődéséhez milyen elengedhetetlen feltétel a szocialista országokkal,de különösen a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés fejlődése,- A szocialista országok gazdasági integrációja- szükségességének megértetése, helyünk és feladatunk a KGST-ben, ennef'propagandája és agitációja eléggé háttérbe szorult. Eredményesnek csak annyiban mondható, hogy azok a vállalatok, melyek export termelésükben a szocialista relációhoz keteso lódnak-,., ezen irányú feladatokat kellően tudatosítják. Pl, a KAEV a Szovjetunióval szövőgép kooperációt folytat, g jó agitációs érvekkel használják fel. Ugyanez tapasztalható a többi KGST országbal kapcsolatban, melyek a gyár fejlődéséhez nagymértékben hozzájárultak, s ez elősigiti a szocialista internacionalizmust. ^ - A 3*£g la gyárban pl, csak az oktatásban előirt téma keretében foglalkoznak az integráció kérdésével. A két szövetkezetben /Óbuda MGTSz, 8ADE1KISZ/ ezt a kérdést döntően a tömegkommunikációra bízzák, mondván, hogy a sajío, rádió, TV révén a 'dolgozók tájékozódnak a szocialista integráció kérgeiről,, s jó véleménnyel vannak róla,- Életszinvonalpoliti)táílf>.<c helyzete, fejlődése az érdeklődés középpontjában all. Az agitációnak ezen a területen kell a leggyc/$j?pbban reá. ...... ^ J galni, s az a tapasztalat, hogy a vizsgált üzemekben sokat fejlődött a munka, mindinkább sikerült a követelményekhez igazodni, I I • , ... - ‘ •. -1 — I ’ i 44 _ .. .<■ ........ ....