Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1970-02-19
f i f-' í- 7 -egoista elmélet, gondolkodás, - a közösség érdekeinek alá nem vetni magam! - Amit a Tóth elvtárs mondott, hogy ha 75 Ft-ot veszíteniük, akkor nem szavazom meg azt a határozatot. S sajnos hihetetlen 3.1 kezd eluralkodni a pedagógusok között is. Máshol is nagyon erősen megmutatkozik, ez fogja szülni később a polgári gondolkodást, melyből következik a gyűjtögetés és harácsolgatás. En el-mernék menni addig, hogy felelősségre vonnám minden esetben az olyan párttagokat, akik igy gondolkodnak, - szóbeli figyelmeztetésben részesíteném. Horváth et.: Véleményein, hogy az írásbeli anyagot és a szóbeli kiegészítést együtt kell tekinteni. Az előterjesztés ténybeli dolgokat tartalmaz, a szóbeli kiegészítés inkább a nehézségeit emelte ki, s igy az anyaggal egy kicsit ellentétes. Az uj nyereség felosztási rendszer uj értelmezése a kát. megszüntetéséből adódóan jelent olyan problémákat amellyel kapcsolatban sajnos csak kérdéseket tudunk csak feltenni. Havasi et. elmondja, re hogy az anyagot a gyári SZB és a VSZT is megtárgyalta, s azzal nyilván egyet is értett. Most, miután a kát. megszüntetésének egyik legfontosabb része az, hogy a vállalatoknak ebben a kérdésben önállóságot adunk, irányelvek vannak, s mindenki másképpen akarja alkalmazni, s ezt úgy kell felfogni, hogyaz irányelveket minden vállalat saját maga alkalmazza, úgy ahogy kell. Kérdésem, hogy miért kell a vállalatnak olyan elhatározásra jutni, amelyeket önmaga sem helyesel. Azzal a megállapítással, hogy a kot. megszüntetéséből adódnak nehézségek - igaz, hogy jobb lett volna nem is létrehozni, de azon keseregni, hogy nincs, vagy azon vitatkozni, hogy^helyesebb lett volna a kát.rendszert fenntartani, vagy helyóbb volt megszüntetni, - nem lehet. A tömegek nem akarták elfogadni ezt, a párt figyelembe véve a többség kérését változtatott a kát.rendszer ellen. Atom tudom, hogy most nem-e nehezebb azoknak a vállalatoknak, ahol magasabb volt a múltévi nyereségük??/ En még nehézségről harisnyagyári viszonylatban nem tudok beszámolni: mi még várakozási állásponton vagyunk. Nagyon sok nagy vállalatnál r igyekeztünk érdeklődni, - azt mondtuk ha elhamarkodjuk rosszat teszünk, de ha több a tapasztalatunk akkor talán tudunk létrehozni re egy olyan helyzetet, amely mindkét oldalon a legmegfelelőbb. Tapasztalat: a nyereségjutalom módszere általában tetszést aratott a dolgozók körében - legalább is ahogy a válaszokat kaptuk az érdeklődésünkre, - ez az intézkedés a dolgozók 5o %-át érinti. A legutóbbi termelési tanácskozáson 3-féle pénzt osztottunk egyszerre, háromféle forrásból: nyereségjutalom, a vezetők bizonyos kát. - művezetőkig^ de nagyon sok munkás is differenciált részesedért kapott. Minden borítékba betettünk egy levelet, melyben bejelentettük. hogy a vállalatnál jobban alakult az évi termelés, megköszöntük a dolgozók munkáját ós ismertettük, hogy milyen forrásból kapta a múlt év munkája alapján. A munkaverseny jutalmazásai is folytak, a célprémiumok is* nagyon sok embert érintettek. Óriási differenciákat nem tudtunk tenni .///rí/ Semmiféle ellenszenves megnyilvánulás nem történt, nagyon sok örömet lehetett tapasztalni az emberek között. L Mi az elgondolásunk 1970-re: Elsősorban két cé].t szeretnénk megközelíteni a részesedési rendszerrel. A belső arányok megfelelő kialakítását figyelemmel kisérjük, szükséges, hogy az ösztönzési távolság meglegyen, a vezetőket is ösztönözze, hogy szivesen vezessen és tudjon is vezetni. As a célkitűzésűnk, hogyezt inkább mozgó-bérekkel érjük el, - tehát évközben kitűzött feladatokra irányítjuk az ill. gazdasági vezetők figyelmét: két módon fog a vezetők jövedelme növekedni tó£f a prémium, egy részét alapbére3itjük - ez helyenként változik - művezetőknél 5o-6o %. prémiumot,--------------------------------------------------------------------------------------------£ I J mmmamm— t—Mfni—m/awiiinnn \a.-
