Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1970-01-08
fi r • 'ja 1 i.- 6 -■ 7 ■ 'I ■ 1 ■ \én azt mondom, hogy egy-egy figyelmeztetés a hallgatóság felé jár eredménnyel, és nagyon sok függ attól, hogy a konferencia vezető hogyan teszi fel a kérdéseket.- Ha egy-két hallgatót előre meg kér, Hogy•vitaindítót tartson, sokkal könnyebben vezeti a szemináriumot. En azért azt mondom, hogy az igények fokozására időnként szükséges "elhívni o figyelmet, annélkül, hogy eltúloznánk igényeinket. Még egy problémát vetnék fel az előadásos propagandával kapcsolatban. Mindenféle túlzás a szeminárium irányába káros. A hallgatók összetétele különböző, - vannak olyan emberek akiket el lehet képzelni, hogy beszélnek/véleményt mondanak, de vannak olyanok is, akik©az előadást meghallgatják és a vitára már nem lehet rákényszeríteni őket. Ezt figyelembe kell vennünk. (Szükség van az előadásos oktatási formára. ■ Orlsj ©et.; ’em tudok a kérdéshez minden oldalról hozzászólni, Li/akik sokat foglalkozunk az oktatási témával sohasem tudnánk dűlőre jutni ,© © hogy mit is kell tenni a jövőben. Héhány gondolatot es a saját tapasztalataimat mondanám: Nem értek egyet azzal a most ©elhangzó véleményekkel, hogy még jobban egyszerűsítsük \ a pártoktatást az előadásos formákkal. Nem tartom rossznak az !előadásos formát, az előadókat sem ós a hallgatókat sem, főleg azokat akik az első három sorban ülnek. Voltam előadáson , ahol bizony már a©terem közepén senki nem figyelt az előadóra, teljesen csak a fizikai, jelenlétre törekedtek. Véleményem szerint a megnöveltedett ágit .lehetőségeink TV, .Rádió nézése és hallgatása is©© adott volna annyit ezeknek az embereknek, mint egy-egy előadás. Jelentősen megnőtt az üzemekben a dolgozó emberek képzettsége, és az emberek képzettségének a növekedése és a pártoktatásban való visszalépés nem jó dolog lenne. [Bizonyos fokig a propagandisták állandóan védekeznek., Pedig I a oanasz-napók, amelyek a szemináriumokon elhangzanak szerintem [ hqAyesekr íTincs olyan intézkedések, amit valánliiyeh" 'Oldalról .0 ne lehetne bírálni. Ami hiányzik az a bizalom kérdése és a hitkérdése. Valahogy úgy néz ki, hogy akik a propagandisták, azok 0 képviselik a pártot és a kormány álláspontját és az asztal másik felén ülők -a bírálók, a véleménytraondók. Szemináriumon voltam, - valaki megszólal, kinéz az ablakon, nem azt mondja, hogy jaj de jó, hogy ilyen sok házépül itt, hanem azt mondja, hogy végre már elkezdték építeni} a másik azt kifogásolja,-hogy; ilyen nagyMhodájokat " épitenek. [Sok ember azt hiszi? hogy csak akkor pártszerü ha bírál. Az egyik szemináriumon csupa mérnök, technikus vett részt, hevesen vitatkoztak az uralkodó osztályon, - sajnos nem tudtára a véleményemet elfogadtatni, A szeminárium után a legélesebb vitázó odajött hozzám, és mondta, hogy nem egészen úgy van ahogy ott mondtam, - kérdeztem, hogy miért nem mondja a plónum előtt? Három szemináriumon kiprovokáltam, hogy milyen osztályokat ismernek, mind három szemináriumon ugyanazokkal a kifejezésekkel - határozták meg. Véleményem szerint ez nem spontán megnyilvánuló valami, hanem a fellazitási politika jól bevált módszere. Hallgatom néha a Szabad Európa rádiót, olvasom a külföldi sajatokat, de nem hallottam ezeket a kifejezéseket, pedig valahonnan ( hallják ezeket, s'nagyobb erővel jut el a hangjuk a munkások közémint a mi szavunk* Amit pillanatnyilag a legélesebben vetnék fel, olyanfajta exszakadast érzek a vezetők és vezetettek között, hogy nem biznak az intézkedéseinkben. ___________________________________________________1______________________________________________J r -’ ÍhHRs SB9 8
