Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-09-18
— ^ -i— ’ | \ ' ; -u-Az egyik vállalat legjelentősebb főosztályvezetője személyi indítékból beadta a felmondását, sértődöttség, vagy egyéb dolog miatt. Tessék elképzelni ha a mi elvtársaink mindig igy viselkednének, hogy gondjaink vannak, akkor egy házzal odábbnegyünk. Nem mindenütt tesznek eleget. A 'PNYV elhatározta, hogy Bárkényi elvtársat felkéri, hogy vállalaÍja el a kereskedelmi igazgatói tisztet, úgy gondolták'megoldani, hogy a Goldberger igaz ától posztjára Sárai elv tár büféik érik. Fel is kérték, de ő nem vállalta el. Sorolhatnék másokat is, akik csak az egyéni jól felfogott érdekeiket nézik. Itt a FVB-nek is nagyon fontos tennivalói vannak: fel kell hivni a figyelmet, hogy a 1-NTV egy nagyvállalat, mindenkinek egyforma erőfeszítéssel kell ott dolgoznia, minden kommunista felé a legnagyobb követelményekkel kell élni, - persze differenciáltan. Vég eÍvtárssal és Bencze elvtárssal szemben ís nagyobb a követelményt, mint az egyik gyár igazgatójával szemben. Több szigorúságot kell tanúsítani a vezetésben, - határozottabb, egyértelműbb fellépést kell követelni, felelősségre kell vonni az" embereket amikor mulasztást követnek el. Ez kiterjedhet o (A prémium elvonásig, vagy legrosszabb esetben még az elbocsájtásig « ‘ is. Ha az emberek azt'látják, hogy különböző szinteket ezt és azt lehet, akkor ez végig gurul az egész vállalaton. Erről többet kell beszélnünk, - de újság cikkek is jelennek meg, ni. Timár Mátyás e. beszéde is ezzel foglalkozott. Az áthelyezéssel kapcsolatban, - pl. ha egy hadseregben gyakorlatot készítenek elő, akkor a törzsparancsnok nincs tekintettel arra, hogy ki hol teljesít szolgálatot, hanem egyszerűen ét parancs ólnak embereket egyik frontvonalról a másikra, - nincs könyörgés. Tudom, hogy az iparban nem igy van /főleg 1969-ben nem/ de mégis meg kell említeni ezt is. Amikor összevontuk a vállalatot, okkor azt mondtuk, hogy sokkal jobbon tud majd gazdálkodni, mert be tudja "tömni" a réseket. A gyakorlat mégis az, hogy még azt sem tudjuk elintézni, hogy egyik műhelyből a másikba ái/igy Cink embereket. Ez részben megint a politikai munka szférájába tartozó dolog. Mlitom, ha azt mondanánk, hogy 2o emberre von szükségünk, s a Goldbergerben összehívnának” egy mühelykollektivát, megpróbálnák ma mértetni, hogy 2 házzal odébb segitséget kellene adni, megtennék. A párttagságunk körében nem érződik a munkaerő mozgás, a párttagsóm nerfette meg " a munkaerő mozgással járó vélt, vagy valós jól járást, - 1'%-ot sem tesz ki a mozgás. Az öntudatosabb része sem vándorol a munkásoknak, én azt mondom, ha 3o % él ezzel a > lehetőséggel, és még ezekből is sokkal lehetne okosan, szép szóval beszélni, - persze ehhez olyan légkört kell kialakítani. Egy másik, kérdés, - véleményem szerint ha szükséges bombázni kell a munkátörvénykönyv azon pontját, hogy a munkavállalónak óriási lehetőségei vannak, a munkaadónak pedig szinte semmi. /Itt meg kell jegyezni, hogy a Mt? által adott lehetőségeinket sem használjuk ki ezen a téren/. A munkaerőhiány következménye - ez egy komplex probléma -, hogy a maglévő munkaerő kihasználja a helyzetet, - az öntudatosabb része pedig kétszeresen károsultja ennek a helyzetnek. Mégis azt kellene mondani, hogy teremtsünk rendet. Tegnap kinn jártára az egyik üzembe, - nohány asszony kellemetlen helyzetbe került, 3/4 4‘éra előtt 2-3 perccel -cár felöltözötten, utrákészén láttam őket. így van ez este is, amikor a lakásom körül lo óra 5 perckor rám köszönnek a munkások. önnek ellen példája, oz elmúlt időben jártam az Egri Finomszerelvény gyárban, ahol 1/4 3 után 5 perccel találkoztam az udvaron a gyárból hazatartó dolgozókkal, - itt nem engedik meg, hogy 2 óra előtt bélyegezzenek a dolgozók. ; /J2_--------------------—.—-i . i „ ,--------I ; ' , -
