Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-09-18
mmmmmiimw"' .....■*•**-• ■ umijBi'ni»aniiűHKjni í ’ a pamut iparágnak. Ezen túlmenően az a versenyfutás - ás ez mintha a mechanizmus periódusában fokozódott volna' - az adott ávre kellett koncentrálni minden erőt, s igy nem maradt energia az 1969.évi diszpozíciókra. A raktárkérdés a vállalatot terhelte. A vállalat energiáját arra kell fordítani, hogy a diszpozíciókat megszerezze. 1968-ban ezt ug,y oldottuk meg, hogy a Szovjetuniónak nem időarányosan szállítottunk, hanem előbbre hoztuk ; 1969-ben a szovjet-rendelések egész évben Ismertek voltak, de arányaiban kevesebb volt, mint az előző években, s olyan áruféleségekből, amelyeket előbbre hozni nem tudtunk, - ez enyhítette, de teljesen pótolni nem tudta a nehézségeket. Hogyan fogjuk megállapítani a jövő évi nyereség tömeget, mennyi// nyereségre van szükségünk ahhoz, hogy'azokat a kötelezettségeket teljesítsük, amelyek előttünk állnak, úgy hogy mév nyereséget is tudjunk fizetni. 1969-ben, amikor a belkereskedelem lényegében nem rendelt árut, meghívtuk a nagykereskedelmi vállalatok vezetőit, megkérdeztük, hogy milyen forgalmat várnak. Azt mondták, hogy olyan raktárkészletük van, hogy nincs szükségük árura. En akkor bátorkodtam azt mondani, hogy a II.félévben J hiány lesz, de a meglévő áruösszetétellel nem találkozhat az igénylő Ízlése. A kereskedelem is arra törekszik, hogy a készleteit értékesítse,- most már 197o-re lekötöttük az igényeket, - mi reméljük, hogy a külkernél is hasonló igény fog jelentkezni. Mi felemeljük a tőkés exportot, reméljük, hogy a belföldi termelésünket is emelhetjük. A Kül.ker.Min. valóban meghirdetett egy pályázatot, aki visszaadja a szubvencióból, annak a pályázatát előnybe alftnyhe részesíti és esetleg vissza is ad. A Szovjetunióba történő szállításainkat behatárolták, hogy évek során milyen szubvenció alakult ki, abban nekünk a korábbi időszakban sok munkánk volt. Jelenleg 4o Ft./Rubelre 2o forintos szubvenciónk van. Azt az útmutatást kaptuk, hogy minden évben a szokásos bővítő tárgyalásra kerül sor és növelik mindkét oldalról a rendelést, itt sor került a mi rendeléseinkre is. Mi ennek a tudatában voltunk. Később olyan döntés történt, hogy a Szovjetunióval való tárgyalások nem valósultak meg, - igy-alakult a 8 milliós lemaradás//. ■ Bihari et. kérdésére - hogy ezek az arányok kevesebb munkáskevesebb termelés és több bér helyesek-e - nem egészen arányosan függnek össze, a kevesebb munkás tulajdonképpen kevesebb bértömeget is jelent, a termelés aránytalanul nagyobb. Az egyéves értékelésnél más lesz a helyzet. A bérnél jelentkeznek az 1968-ban végrehajtott bérügyi intézkedések, amelyek 1969-ben í&ermészetszerüen jönnek létre. A bérügyi szabályozóknál sokkal nagyobb gondot jelent, hogy nagyon nagy arányban jelentkeznek a túlórák. A munkaerőhelyzet és a munkafegyelem nagyon komplex dolog, a munkással elsősorban a művezető találkozik, a művezető nagyon sokszor gorombáskodó emberrel találja magát szembe, azért mert a munkáért figyelmeztet. Nagyon erősnek kell lennie, hogy ki ne keljen magából. A Pamutkikészitőben az állóórák 25 %-a munkaerőhiányból adódott. Itt volt a legmagasabb a fluktuáció, Elsősorban a termelés a Leglényegesebb, itt nagyon nehéz azt mondani, hogy máról-holnapra megváltoztatjuk a nézetet. Mi igazgatói értekezleten fel szeretnénk vetni, hogy ezen a téren minden üzemben változást kell elérni, mert nem tartható a munkafegyelem jelenlegi állapota,- inkább álljon a gép, vagy próbáljunk a szövőgépek gyorsaságán változtatni, úgy hogy egy szövő több gépen dolgozhasson, s a bérkérdést kell mqgiéznunk. X I
