Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-07-10
* 12 politikai aktivitás, a gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések iránt fokozódó érdeklődés eredményeként sokrétűbb lett, elsősorban a nagyüzemi pártszervezetek gazdaságot segito elmeleti, elemző, propaganda és tömegpolitikai agitációsjmmkajtoaKezd gyakorlata válni, hogy epy-egy vállalat egészét érintő kérdésben - a döntés elo-t - kikérik a dolgozók véleményét, segítségükre igényt tartanak, a megfelelően tájékoztatják őket# Az említett pártszervezeteink többségé rugalmasan alkalmazkodik az uj körülményekhez, b politikai hathatósan segiti a gazdasági tevékenység kulonbozo feladatainak megoldását. A reform értelmezésével kapcsolatban kialakult vitákban általában egyetértés volt a reform szükségesaege es gazdasagiranyitasunk korszerűsítésének igenlésében# A párttagság köreben azonban több aggaly is elhangzott. Ilyenek voltak például; , . , . . © . nem csökkenti-e a párt vezető szerepet az uj gazdasagiranyitasi rendszer? Voltak, akik úgy vélték, hogy/a pénz és a piaci viszonyok központi helyre kerülésével másodrendűvé válik a termelés politikai, emberi tényezője, és emiatt a párt^tevékenysége is. /oltak, akik az uj feladatokat csak gazdasági kérdésnek tekintetnek, masok mindent megoldó "csodaszer"-nek gondolták. Ma már általában azt tapasztaljuk, - hogy a szocializmus anyagitechnikai erőinek kibontakoztatasara irányuló erofesziteseket helveslik. Egyre természetesebbnek, - szinte magatol©értetődőnek - tartják a szocialista életet,^nnak^gyorsfejlodeset, az emberek egyéni életének javulását. Az mar kevésbé vitatéma, hOe,y az uj gazdasági mechanizmus nem csökkenti-e a fejlődés ütemet, es ne okoz-e visszaesést. Ezzel ellentétben inkább egy elx<epz , g gyorsabb fejlődési ütemet kérnek számon. Az alapvető kérdéseken túl - amelyekkel a többség egyetért - néhány fontos részletkérdésben élesen mutatkoznak a meg nem erte is. A végrehajtásban jelentkezik az .a hiányosság, ho0y az emberek jelentős részének a tudatába nem tudtuk politikai munkánkkal bevésni azt, hogy a munka termelékenysége ®noVel$edG3saGké5(g||^5lményék 0 • nemzeti jövedelem gyorsabb novekedese nélkül az eletkoruimenye Íavuílla nem képzelhető el. Az a téves nézet, amely demagóg modon i/kifeiezéare iutT - hogy az uj gazdasági mechanizmus mindenekelőtt, mindenki számára gjors éfetszinvonal ívelést kell hogy biztosítson, > - olyan helyzetet teremtett, hogy egyre növekszik a m-ngalapuZu., -nul, magasabb bérért harc dó rétegek es egyenek szama,® Gyakrabban találkozunk anyagiassággal» Gyakori a szocialista bérezés elveivel ellentétes "ögYün3-őadi» ne- Pl* "Jobb volt akkor, amikor senkinek nem vöd, mindenki lódenb en járt" - mondják egy esek a Sely0«*^éazitoben.• ^é-" urvan a naftV többség elismeri a differenoialt berezes szükségessé gf t, a .mérca megszabása körül azonban nagyon sok szűré dtív dem érvényesül.{Nem sikerült általában olyan közhangulatot ^íalakitan-., amelyben a munkával megérdemelt magasabb életszínvonal követendő példa, húzóerő, - és ne irigység, ellentétek.kxalakulasanak - fór ráca legyen. Az ..dott nemzeti jövedelem szocialista exosztasanak | — '• —tó • '