Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-07-10
l ■ ú ’ . -» 1 I > • ' ! ■ ■ * A tárgyalt kérdések eszmei-politikai magyarázata, pártcsopcrt értekezleten és az alapszervezetek által vezetett csoportos beszélgetéseken az esetek kisebb részében kielégítő színvonalú. Az ilyen szintű tanácskozások többsége azonban a'különféle témák tárgyalása során átcsúszik konkrét termelési, műszaki, bér vagy árkérdések tárgyalására a az ideológiai vonatkozásaik nem kerülnek megbeszélésre, még akkor sem, ha az indokolt lenne. A nagyüzemi pártszervek, a decentralizált alapszervezetek titkári értekezletein elvi vitákat folytatnak aktuális kérdésekről. Jelentős részében azonban az ideológiai munka javításának csak a feltételeiről, módszereiről tárgyalnak. /Pl. a politikai oktatás, a partcsoportok nevelő munkája, a taggyűlések színvonalának javítása./ 0 E fórumon továbbítják a kerületi titkári értekezlet, valamint * az üzemi PB-VB ülések anyagát. Pfrttaggyűléseken és pártnapokon az ideológiai témák aránya hasonló a vezető testületek üléséin kialakult arányhoz0 1965, illetve 1966-ban minden pártszervezet taggyűlésen tárgyalta a kerületi PB által kiemelt fő kérdések alapján a KB ideológiai irányelveit. A továbbiakban egyes részkérdésekre visszatértek. /Pl. a pártélet normái, a párt és a munkásosztály vezető szerepe, a nemzetközi politika ideológiai vonatkozásai, a vallásos világnézet elleni harc, a káder és személyzeti munka/. A pártnapokon a gazdaságpolitikai kérdések mellett domináltak a nemzetközi élet elvi-politikai kérdései és belpolitikai tájékoztatók. Az ideológiai irányelvek feldolgozása után növekedett a párttagság érdeklődése az eszmei-ideológiai kérdések iránt. Ezt igazolja a kötetlenebb formában vezetett taggyűlések, ideológiai témájú akré értekezletek és a pártcsoport értekezletek egy része is, hol élénk a vita^és sok a feltett kérdés. Mindez arra mutat, hegy az ideológiai témákat tárgyaló taggyűlések kisebb mértékű aktivitása elsősorban nem érdektelenségből", hanem a tagság egyrészénél kisebbségi érzésből és részben hiányos elméleti felkészültségéből adódik. Gond azonban, hogy a vitában résztvevők csaknem mindig ugyanazok a személyek, - a a tagság jelentős része nem igényes önmagával szemben, - nem pótolja felkészültségbeli hiányosságait. 2,/ A kerületi PB irányító tevékenysége nyomán a pártszervezetek nagyrészében javuló tudatformáló munka révén a pártélet kedvezően té— fejlődött, a kommunisták aktivitása növekede77 7”cé parF’vezéTo szerepe es^eröTyasa^erősöJoft» Ennék következtében a“éoTgézok egy re szenek teeréekToJése a kéz úgy ele iránt, az állami és társadalmi szervek munkájában való részvételük - főként a munkások és műszaki értelmiségieké -.növekedett* Ezfc igazolják többek között a^IX, kongresszus határozatainak több vonatkozásban sikeres végrehajtása, a gazdaságirányítás reformjának előkészítése és bevezetésének eddigi eredményei. Az eszmei-ideológiai munkában nagyobb súlyt fordítottunk a nemzeti önbecsülés, a szocialista tartalmú és az internaciohaliz! "ré I
