Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-01-09
rawraMratatMKNMCHnme *u hmiih. iB'i'in mm-j; ■■ * » » - 4 ~ , Jámbor elvtárs : Tóth éTvtars, amelyeket felvetett, azokkal teljesmértékben 1 egyet lehet érteni. Előfordulhat, hogy az előadás módszere esetleg olyan hogy valóban nem érthető meg a téma. Másik,'hogy a pártszervezeteknek feltétlenül mindég olyan helyzetbe kell kerülniok. hogy jól lássák a vállalati csoportérdekek jelentkezési formái és a népgazdasági érdekek összefüggései közötti ellentmondásokat. A pártszervezeteknek sokszor szinte bóke-biróknak kell lenniök a vállalati szakszervezetnél Is. A csoportérdekek visszaszorítására mindég kell lehetőségnek lennie. A KGST-n belül nincsenek különböző büntető-szankciók, stb. Olyan gazdasági összefüggések vannak, hogy egyenesen öngyilkosság mást tenni. Ilyen mechanikusan felfogni a Közös Piac érdekeit, jellegét es kapcsolatait a KGST-hez, ez is jelenti az elméleti kérdések meg-nemértését , Kialakultak bizonyos koncepciók az 50-es evekben, hogyan lesz kommunizmus - és ennek a helyét nem foglalta el semmi. Pedig ió_ lenne látni, hogy ezek az uj érdek- és piac-rendszerek társadalmilag hogyan fejlődnek ós igazuk van a hallgatóknak, ha ezért érdeklődnek, ill. aggódnak. 0 Karácsonyi elvtárs : Gondjaink közül az Elvtársak a két legnagyobbat vetettek fel. A közgazdasági alapismeretek tanfolyam mindössze 2-éves; igen sok gondot jelent számunkra, hogy a szükséges alapot megadjuk ezzel úgy a párttagnak, hogy a párt politikáját megfelelően tudja^képviselni. i Ezen belül, az uj gazd-i mech-sal kapcsolatban a gazdasági kérdéseket nagyobb hangsúllyal kell kezelni. Gondot okoz itt a prakticizmus jelentkezése. Gondot jelent továbbá, hogy a hallgatók ne azt érezzék, 1 nogy itt csak gazd-i kérdésekről van szó, hanem a párt politikájának a gazdasági kérdésekben való jelentkezéséről-halljanak. Az előkészítőkön mi ezt úgy végezzük, hogy a propagandistákat bevonjuk a gazd-i kérdések tárgyalásába. . Hasonlóan sajátos téma a vállalati- és a nepgazdasagi ósszeíüggések kérdése. Gyakorlatilag azzal a problémával állunk szemben,^hogy ! a mechanizmus terjedésével kapcsolatban, akik^a pártoktatásban resztvesznek, rengeteg kérdéssel vannak tele-; s azért jelentkeznek ezek az 0 . észrevételek, mivel foglalkozás után megkérdezzük vannak-e észrevételek, kérdések és mind a gazdálkodással kapcsolatban tesznek-kérdéseket. ^ Meg kell mondani, jogosan tesznek fel kérdéseket, mprt arról nemglGaet sző, hogy ilyen oktatási formán gazdasági- politikai kérdések egész láncolatát vigyük be az oktatásba; - Erre sokkal szervezettebb, más 1 oktatási forrnak hivatottak. . , Természetesen e kérdéseket nem kell prakticista módon feldolgozni, megválaszolni: - 3 erről szó sincs ez az anyagból sem tűnik ki. Inkább arról van szó. hogy mely kérdésekre tudunk megfelelőbb választ adni - a mechanizmus átmeneti-korszaka egy időben korlátozott valami, s ezen belül adunk elméletileg jól megalapozott marxista alapot mindezek megértéséhez. ■ Itt a következő szakadék all; - Van egy kötelező tananyag,#amelyet kénytelenek vagyunk végig vinni, és a gyakorlatban az történik, hogy még itt a kerületi propagandista előkészítőkön sem tudjuk CSAK erre 1 irányítani a figyelmet, mert a kérdések özöne merül fel az elokészi-A°propagandistáknak az a problémája, hogy lent az alapszervezeteknél még kevesebb idő áll rendelkezésükre mindezekhez. Most itt vagy.az. történik, hogy az elméleti anyaggal foglalkoznak, amely mind-maig igen fontos ós feltétlenül elsőrangú, vagy kénytelenek, ill, az emberek kérdés-özöne elsodorja őket a praktikus témák irányába.,Ezzel npm^ teremtjük meg az alapot arra, hogy a mélyebb elmeleti kerdesek iránt komolyabban érdeklődők tovább mehessenek. Ez a mindennapi helyzet, s igen nehéz probléma, hogy ezt össze tudjuk egyeztetni. . / . é> I
