Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-05-15
Ez a gyár, 14-4-millió termelésre lett tervezve - ennyi péo férőhely, stb. lett a tervbe véve. 3, jelenleg kb. 90-millió korül ' lesz a tervük. Meg kell itt jegyezni azt is hogy ez a 144-millió l°'39-es árszmten lett számolva /ha jól emlékszem/ ez azonban azóta hétszer /többször/ változott meg. Tehát ha ezt átszámoljuk, akkorkb. 100- millió körül hozzák a tervet - es, ha az egész vallalat árindexével számoljuk, akkor ez már mintegy 112-milliót is kitesz. - Természetesen a munka-igényesség is eldönti, hogy ott mit hoznak. Jól tudom, hogy ott ma mar bizonyos türelmetlenség van - miután nem vizsgálják mindazokat a kérdéseket, amelyek ott•időközben adódtak: - Hogy ne mondjak mást, a Hegesztőkészülékek Gyárát is meg kell szüntetni le Ml telepíteni a dolgozókat - vagypedig ott kell e munkákra betanítani embereket. Igen szerettünk volna olyan termelést biztosítani amely folyamatos - ez azonban nem ment. Szekszárdon a 94 lakásból 50-60~at kaptunk meg és a letelepített műszaki vezetőink ma már az ottani mos Vállalatoknál aolgpznak. s nincs olyan szakember anyag, amely a FIAI-program felkesziteset teljesen el tudná látni, ügy gondoltuk ha a FIAT-programot felszerszámoztái mert ezt ők 0 maguk fogjak teljes egészeben gyártani, akkor 1972-73-ra a FIAT-program termelésének-30-40 %-át vagy ha úgy adódik, hogy többet tud vállalni akkor többet fognak készíteni. A FIÁT-propgrám l^ü-millió p?t., ha ennek csak 10 %-át tudja vállai a jövő évben, már az is jelentős. Már most is. ha a számításokat néztük és a meglevő létszám azt bizonyítja, hogy Szekszárd mostmár veszteség helyett, nyereséges és minden evben jobban fog dolgozni. Két évvel ezelőtt, az uj mechanizmusban indultunk, de ha még későbbre is visszanézünk, látjuk, hogy ilyen nagy termelésre, nem igy készültünk és, ha ma indítanánk másként fognánk hozzá. Ma megváltoztak Szekszárdion a körülmények, ott semmi sem volt, - a mezőn kellett megépíteni a gyárat és odatelepiteni szakembereket. Nem vitatom, lehet abban a gyárban ezen a nf-en többet termelni ha olyan termékeket telepítenénk le, amelyek nem munkaigényesek. Ami a vallalat munkáját Szekszárd felé illeti, higyjek el, hogy úgy magamjriint munkatársaim. a pártszervezettel együtt a legjobban igyekszünk dolgozni - mégis, ma egyre többet hallok türelmetlenséget. Magam is türelmetlen vagyok, de ahhoz, hogy valaki meg tudja mindezeket ítélni annak jobban kell ismernie az előzményeket. Az biztos, mint ahogy mondtam, hogy az,eszköz-arányos termelés biztos jobb lenne, ha ma kezdenénk ezt el építeni..' Még egyet el kell mondanom, a Mán az időben úgy volt hogy még egy .üzemet ill. műszergyárat kell építeni és Pécsre akarták tervezni , a galvanizáló üzemet: magam akkor leutaztam ós megnéztem, s a Tervhivatallal közöltem hogy oda ezt nem .szabad telepíteni, mert nincs munkaerő. Akkor átadtak egy másik vállalatnak, de az sem vállalta el.' Komplex módon.vizsgálva ezt a szekszárdi kérdést, úgy gondolom lehet henne hibát találni -ugv a gazdasági mint a pártvezetés részéről, ;s lehetett volna és lehetne is jobban végezni; de azt, hogy ott jelenleg többet^lehetne és kellene termelni azt elutasítom. Ha csak olamyomásmérőből készítenénk termékeket, akkor talán lehetne erről szó, azonban készítenek gégecsövet vezetéket, stb, amiket ma a lengyelektől importálunk/ szerzünk be és ilyen körülmények között, ténylegesen nem volt ott könnyű dolgunk. De még igen sokat lehetne erről beszélni. . A terv- és munkaügyi osztályt illetően ez valóban olyan kérdés,.„amelyet személyi kérdésnek kell tekinteni. Engedjék meg hogy elmondjam a mi tervünket. Úgy képzeltük el, hogy teljes önállóságot biztosítunk a gyárainknak es teljes végrehajtással rendelkeznek a munkákat, a terveiket illetően. ■ /Bihari e,: Van olyan feladata a Magyari e-nak, hogy a hiányzó-f" kapacitását kitöltheti? - Szücs e.: Hogy-ne lenne! Az természetes, nogy van./ ——^»