Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1969-05-02

f

4É ' I

, . - Hí ?

~störtént. A bontó vállalat - dolgozójával - a kijelölt épületet megtekintette, aki a szemrevételezés alapján döntött arról, hogy a kinyerhető anyagok mennyisége várhatóap a bontási munkák elvégzését számára megéri-e vagy sem.

I A kinyerhető anyagok mennyiségi alapadata - mint az az

1. pontban már szerepelt - felmérés hiányában nem állt rendelkezésre. A vizsgálat megállapitása szerint a kinyert anyagok a városközpont eredeti állagának megfele-1 / '

lően összvolumenükben nem kerülhettek felhasználásra.

Főleg a tégla, a cserép és a használható gerendázat,

jk nyílászáró szerkezetek anyagfélesége hasznosodott.

Jellemző, hogy a területen fennállt lakások 12 /0-a.-r

egyetlen helységből állt, 72 %-a szoba-konyhás lakás volt, megközelitően felében volt vízvezeték /ennek anya-I

ga használhatatlan volt/, a gázzal ellátott lakások a lakásállomány 6 %-át tették ki.

A magánjogi szerződést kötő dolgozók - a vállalati társadalmi szervekk kijelölése és hozzájárulása alapján - általában a kinyerhető ill. hasznosítható anyagokat saját építkezéseikhez használták fel. A felhasználás mértéke még a kinyert anyagok mennyiségéhez képest is - 0 a saját szükséglet függvényében - igen eltérő sokféleséget mutat, x.

Meg kell jegyezni, hogy nemcsak kerületi üzemek ill. a kerület dolgozói részesültek építőanyagból a bontásért, hanem az egyes mellékletet képező vállalati kimutatásnak megfelelően az anyag az ország legkülönbözőbb területére került, bizonyos mennyiségében vidékre is.

A “jó" főleg emeletes épületbontások esetén a dolgozó megsegítése egyértelműen kimondható.

Kiragadott példaként jellemzőül:

|í«; -- • P&HB

tcÜ j

Márton János Délegyházai lakos I8.000 db téglát,

w

v . 1H i \ . i