Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-05-02
elsősorban az éves termelési program elkészítésében, a kollektiv szerződés.összeállításában, a nyereségfelosztás kérdéseiben vannak jó példák. Az utóbbi kettő esetében szinte az egész vállalati kollektívát bevonják az érdemi megvitatásba. Sok esetben’ érvényesült a dolgozók észrevétele, javaslata. Az üzemi kollektív szerződések megkötése 1966-tól általánossá vált. A gyárak gazdasági vezetői ós a mozgalmi szervek gondot fordítanak arra, hogy a szerződések reálisak legyenek. Az üzemi demokratizmus szélesítését segítették azok a helyes módszerek, hogy már az előkészítő munkába bevonták a dolgozókat, kikérték javaslataikat, és a jogos, realizálható igényeket a kollektiv szerződésbe bevették. ^ Mindezzel együtt azonban a Szerződés kétoldalú betartása körül, sok még a tennivaló. Megnőtt a dolgozók érdeklődése a termelés, a gazdálkodás kérdései iránt. Sokkal jobban érdekli a dolgozókat ma már a vállalat . nyereségessége, rendelés állománya ós a munka folyamatos biztosítása; De megnőtt aktivitásuk is. A megnövekedett aktivitás kedvező . hatással volt a gazdasági tevékenység irányítására, s az eredményekre is. A korábbinál nagyobb mértékben volt érezhető a vállalati döntést hozó szervek és személyek két irányú felelőssége; egyrészt a felsőbb szervek,felé, másrészt a vezetésük alá tartozó kollektívák, re testületek felé. re Mindez neri jelenti azt, hogy az üzemi demokrácia értelmezése, gyakorlati megvalósítása hibamentes, nincs javítanivaló. Ilyen például az a ritkábban előforduló nézet, hogy a gazdasági vezetők . f helyenként szükséges rossznak tartják a választott testületek beleszólását a döntésekbe és nem is biztosítják a kellő tájékoztatást a gazdasági kérdésekről; Máshol nem szeretik a vitatkozó partnereket, és azokat látják szívesebben a munkások képviseletében,'akik "nem sok vizet zavarnak". Ilyen helyeken a mozgalmi szerveknek harcolni kell az olyan személyek bizalmi testületbe választásáért, akik érdemben képviselik társaik érdekét. Tapasztalható még az üzemi demokrácia formalitása, amikor ugyan meghallgatják a dolgozók véleményét, javaslatát, de nem történik intézkedés azok megvalósítására. Ez, végülis a dolgozók érdektelenségéhez vezet. Jelentős az előrehaladás az üzemi alapszervezetekben a rendszeres négyszög-megbeszélések megtartásában, ami azért is fontos, mert • i • \0 -------------I- 23 -.
