Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1968-05-02
( wwmwwii* '—nnwr’wn'iurr^rttt: . L 9 f A terv feladatok meghatározásakor és végrehajtásakor számolni ltsll, ' ill. el kell érni, hogy a vállalat egy főre eső nyeresége évrőlévre növekedjék, a termelés állandó bővitése mellett, mert csak igy lesz lehetőség a' vállalat dolgozóinak egy főre eső jövedelmét évről-évre növelni. Ezeknek az alapvető feltételeknek a vállalat csak úgy tud megfelelni, ha a termelési feladatát és az ahhoz szükséges alapvető . anyagi és műszaki feltételeket - minden tekintetben megalapozott és koordinált, továbbá gazdaságossági számításokkal alátámasztott - tervben rögzítik. „Biztosítani kell, hogy a végrehajtás során .a tervtől való eltérés csak megfelelően alátámasztott indokok urnán következhessen be. A tervtől való negativ eltérést minden esetben olyan intézkedésnek kell követni, a„mely jövedelmezőség szempontjából a negatív ténye zők ront ó hatás át e He ns ulyo zza . A felsoroltak figyelembevételével a vállalatnak olyan tervezési és beszámoltatási rendszert kellett kialakítani, amelynek keretein bellii a jövedelmezőség mint döntő tényező szerepel. A szükségletek kielégítésének tervezése és végrehajtása során ettől az elvtől való eltérést, csak népgazdasági érdek indokolhat, ebben az esetben azonban/jövedelmezőség szemplntjából/ a vállalat hátrá/-\ nyos helyzetbe nem kerülhet. A gazdaságirányítás uj rendszerében a vállalatnak közvetlen érdekévé válik eredményeinek növelése, amely érdekében tervszerű és takarékos gazdálkodást kell folytatni a saját és kölcsönvett eszközökkel. A VÁLLALATI TERVEZ fel METODIKA É3 AZ ANYAGI ÖSZTÖNZÉS RENDSZERÉNEK kialakítása a JÖVEDEIMEZÖSÉG FÜGGVÉNYÉBEN : A vállalati hosszú és középtávú, továbbá egy gazdasági évre vonal kozó tervezési metodika kialakításakor szem előtt tartottuk, hogy a gazdaságirányítás uj rendszerében a vállalatnak olyan önálló szervezetté kell átalakulnia, ahol a döntési hatáskör felelősséggel és kockázat-vállalással egy helyen jelentkezik. A vállalati tevékenység legfontosabb célja tehát, a piaci igények kielégítése, a gazdaságos és folyamatos termelés fenntartása mellett. a vállalati és gyári tervezési metodikát a 80.sz. Igazgatói Utasításban szabályoztuk, amelyet a vállalat mechanikus csucsbizottsága ■ készített elő. Az előkészített munkában részt vettek gyáraink szakbizottságai „és az. egységes vélemény kialakítása után, az Igazgatói Tanács megtárgyalta és elfogadásra javasolta az vállalat Igazgatója felé. „ tó Vállalati tervrendszer kialakításának főbb elvei:- A tervek utasítás-jellegét fenn kell tartani és meg kell határozni, hogy mely tervfejezetek képeznek számítási anyagot, s mely tervfejezetek kötelező jellegűek. y - Erősiteni kell a nyereség-orientált szemléletet.- A vállalat termelőegységei differenciált anyagi ösztönzésének biztosítása.- Vállalati nyereség politikára épülő "orientációs" számok kialaki- I tása hosszú-, közép- és rövid távú tervidőszakra vonatkozóan,- Olyan mutató-számrendszerek és információs adatok kidolgozása, amelyeken keresztül a gazdaságos termelés tervezhető, koordinálható, irányítható és ellenőrizhető.- Fenntartani a központi tervezést és beszámoltatást, s az ehhez szükséges valamennyi szintű adatszolgáltatást. A vállalati „tervezés munkájába a gyárakat az Igazgatói Tanács Műszaki Bizottság és Tervbizottság munkáján keresztül vonjuk be. A tervek komplettségét alsóbb szintű szakmai kapcsolatok formájában / társ fő os z t ályok, gyári szakosztályok/ a főosztályok biztosítják. A vállalati konkrét tervezési munkát időben meg kell-hogy előzze a vállalati "orientációs" számok kialakítása, amely elsősorban piaci ismeretekre kell-hogy támaszkodjon és centrumát a vállalati nyereség képezze, . •jO •/ • ORSZÁGOS LEVELI AH 1 ; I '
