Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1968-04-05
fa . . .. +.. . anyagi ösztönzési rendszer éne gyakorlásában 61 egyben ‘ízt a célt is szolgálta, liogy a csökkentett munkaidőre való *Waois a megfelelő s zinv onalu termo lékonye eget : . £tor. u ■,, .-i nő uk«. Az előkészít és ós különösen a uj bérezés kedvező tapasztalatai alapjába bevezetőesel kapcsolaté, feladatokat kibővített igazgatói tanácsülésen tárgyaltuk meg.-, Gyáregységeink dolgozói egyöntetűen vállalták a csökkentett munkaidőből reájuk háruló feladatokat,Ezek után kerestük fel a KGM illetékeseit és kértük- hogy üzemünket is jelölje ki az 1968. január 1-től csökkentett munkaidőben dolgozó vállalatok közé. A kijelöléshez igen komoly támogatást adott a kerületi ' Pártbizottság? a Vasas Szakszervezet cs a Munkaügyi Minisztérium éppen a korábbi kísérletek kedvező tapasztalatai ós az alapos politikai és gazdasági előkészítés alapján. 1967* október 13-án kapta meg vállalatunk az értesítést arról, hogy a csökkentett munkaidő bevezetését 1968, január l~el megkezdheti# j Az év hátralévő részét tehát arra kellett fordítani, ~ elsősorban a novemberi és decemberi hónapot, - hogy jel megalapozott átmenetet biztosítsunk. Most már sorke„r ülhetett az uj munkarend megtervezésére ^ és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételére* Gondos és alapos politikai előkészítő munkát folytattunk a csökkentéssel egyidőben végrehajtandó bérvisszaadáo megtervezésére és e feladat végrehajtására,- Különösen nagy szerep jutott itt a szakazervezeti aktivistáknak j. „akik resztvettek a normarendez és politikai előkészítő munkáiban, és a személyi borvisszaadás eldöntésében, A bevezetés előkészítésének első szakaszában agitációs munkánk.'középpontjába dolgozóink élet- és munkakörülményeinek javítása állt. A csökkentett munkaidőt kéthetenkénti pihenőnappal terveztük biztosítani. Az uj„munkarend bevezetését dolgozóink kedvezően fogadták, bár sok vitás kérdést kellett tisztáznij. mely széleskörű agitációs,politikai munkát igényeltB Ilyen volt a hétfői szabadnap javaslata, Doldozóinkkal a legszélesebb demokratizmus mellett vitattuk meg e kérdést, s bár a hétfő„mellett dolgozóinknak nem sokkal több mint a fe' le foglalt állást, éppen a kísérlet érdekében a hétfő mellett döntöttünk. A hétfői pihenőnap meghatározását előzetes számításokkal támasztottuk alá, mely azt bizonyító irta,, hogy e nap gazdaságosabb úgy dolgozóinknak, mint a vállalat részére» E napon ugyanis úgy politikai mint művelődési igényeiket kedvezően kielégíthetik, s a különféle hivatalokban, intézményekben ügyes- bajos dolgaikat elintézhetik, ezzel is csökkentve a törtnapi hiányzásokat,, t [ Fokozott agitációs munkát igényelt a fizetett szabadságok 44 órára való megállapítása, tekintettel arra, hogy rendeletileg a pihenőnap ' után nem jár szabadság® illetve arányosan csökkentett mértékű, a 48 órás munkahéthez képest* Bár a rendelet is csökkentésről beszél,„ úgy véljük kedvezőbb lett volna az a fogalmazás, hogy a szabadság mérteke nem csökken, hanem az uj munkaidő mértékének megfelelően kerül ; megállapításra# Dolgozóink többsége figyelmen kivül hagyta azt, hogy a 44 órás munkahét esetén 24 nap maximális szabadság helyett 22 nap biztosítható a rendelet értelmében és ezen felül évenként 25, illetve 26 pihenőnap illeti meg őket# Úgy fogták fel, hogy a „korábbi munkatörvények alapján megszerzett szabadságnapok csökkenése szerzett jogaik csökkenését jelenti® A6 fa ■ ■ "" a -' • .. ■ : ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
