Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1967-03-23
! HMMNMMMM . 'i—WMMKIIWrfűlfOTH'a*. . ’ I (V'vi Cl (í-f'-ci. nt~, 1 £ ~h ni. <2 % V VP$ » I MSZMP III.ker-i Bizottsága B/III/Titk./4o. Budape a b,III.,Mikiós-u.32. JEGYZŐKÖNYV az 1967* március 2 3-i Párt-Végrehajtóbizottsági ülésről. Jelen vannak? Bihari László, Égető Lajos, Ferenczi Ferenc, Horváth Károlyné, Jámbor Árpád, Kakuk Józsefné, Horváth István, Tóth Zoltán elvtársak /Klavasch József elvtárs iskolán volt/. Napirend: 1./ A kerületi pártértekezleten elhangzott észrevételek, javaslatok hasznosításának tapasztalatai. Szóbeli, előadó: Bihari László elvtárs. Bihari elvtárs: Fenti témával tervünk, hogy Pártbizottsági ülésen es kerületi aktiván tárgyaljuk. Az aktiva értekezletre meghívnánk a ker-i Pártértekezlet résztvevőit, - az aktívát kb. májusban tartanánk. A Pártértekezletnek mindannyian résztvevői voltunk, igy ismerjük a felszólalások lényegét. Visszaemlékezve a felszólalásokra megállapítható, hogy mindegyik érintette á társadalmunk fejlődésének fontosságát, a pártmozgalom, a pártmunka különböző formait. Véleményem szerint a PB munkájában a felszólalások lényegét hasznosítani kell. A felszólalásokat alaposan tanulmányozva megállapítható, hogy a pártértekezlet beszámolójában általában fel vannak vetve azok a dolgok, amelyeket a felszólalók érintettek, ugyan^ akkor még sem hagyhatjuk figyelmen kivül. A felszólalások közül nagyon sok rávilágít egy-egy területre, - pontosabban 19 felszólalasból irtam ki fontos gondolatokat, s ez azt jelenti, hogy majdnem mindegyik felszólalásból. 19 felszólalásra valamilyen formában vissza kell térni és nem azért, mert ezzel kapcsolatban a munka ez idáig nem folyik, hanem azért, hogy lássák az illetők, hogy foglalkozunk a felvetett problémákkal, javaslatokkal. , A felszólalások érintették a PB irányitó munkáját, a tömegszervezetek pártirányitását, elsősorban a KISZ pártirányitását és a szakszervezet pártirányitását, mely értelemszerűen vonatkoztatható a többi tömegszervezetre is. Többen érintették a párttagság aktivitását, a pártmegbizatásokkal kapcsolatos problémákat, a társadalmi munka szerepét és szükségességét, a társadalmi munkások megbecsülését. Többen kérték, hogy a tömegszervezetekben végzett munkát tekintsük egyenrangú pártmunkának, ezt elsősorban Vörös- Gyula elvtárs kérte, észrevételezte, A kadermunka fontosságára figyelmeztettek felszólalások, az M-L. képzéssel összefüggően , többen tettek észrevételt, a képzés fontosságára, az elmélet és a gyakorlat fontosságára hívták fel a figyelmet, - Csáki és Martos elvtárs. Voltak akik a gazdasági vezetők M-L képzéséről szóltak, észrevételezték, hogy előfordul, hogy a gazdasági vezetők a mozgalmi munkát nem veszik figyelembe. Nem sokan észrevételezték, de elhangzott, hogy jobb kritikai szellemet igényelnek, őszintébb kritikai légkört. Igényként szerepelt a gyorsabb tájékoztatás is. Többen foglalkoztak a pártcsoport élettel, • a párfccsoportbizalmiak képzésével, az ifjúság erkölcsi, politikai képzésének arculatával, a továbbtanulással. Nagy elvtársnő igény-L i ■ -- - '•_____________
