Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-04
• I • — 20 **• » ■ Jöl tudja, a felügyelő bizottság olyan dolog, amit nem szeretnek, pedig meg meg sem született. Ebben a variánsban, amit ismertetett, a felügyelő bizottság három részből van összetéve* dolgozók, minisztériumi vagy bankemberek és független szakemberek. \ Jól tudja, egy dolog valamit irányítani és más dolog az irányítás eredménye felett kritikát gyakorolni. Ha van biztosíték arra, hogy az ilyen felügyelő bizottság szakszerű és tárgyilagos, akkor szerinte a normálisan dolgozó igazgatóknak semmi okuk nincs nincs félni. Az még nem eldöntött, hogy e bizottsági tagok társadalmi munkások lesznek-e, vagy pedig költségtérítésben részesülnek. Mas az ellenőr, amely valamilyen speciális dolgot vizsgál; a felügyebÍzofefc?ég olyanfajta értékelést ad, ami jelenleg nincs. Nagyvállalati szinten ez a bizottság 3-3-3 emberből állanak, kisvállalat esetében ez a forma másképpen oldandó meg. Nem érzi senki hiányát annak, hogy ellenőrzik, de egy igaz bolsevistáelíenőrlzzék^jobb11^11^08^80111181 k®11* kérnie kell, hogy kritizálják, Más kérdés, hogy mi marad meg a sok fajtájából az ellenőrzésnek, de bármi is marad meg, nem összetévesztendő az egész vállalati tevékenység átfogó értékelésével. Ezt az értékelést egészen biztosan el kell valakinek végeznie, legfeljebb azon lehet vitatkozni, legyen-e az éreke,1?#? vállalat felett szakfelügyeletet gyakorló minisztérium, vagy egy külön szerv. Érthető, ha a minisztériumnak nem tetszik ez a külön szerv, az igazgatónak pedig baj, ha a minisztérium, vagy akár a felügyelő bizottság csinálja az értékelést. A monopolhelyzefctel kapcsolatban* nem véletlen, hogy éppen Vég et. i szolalt fel, hogy a nagyvállalatokat ne bontsák szét, bár ezzel teljesen egyetért, ne bontsak szét. Különben is nagyon határozott állásfoglalása a mechanizmus előkészítésének, hogy a megtörtént ipari átszer-ZfZtZaáZr, fi6]?fi- Hogy abban mennyi a jó vagy mennyi a rossz, adottságnak kell tekinteni és nem szabad elkezdeni megint szervezget-Nagyobb probléma a monopolhelyzet problémája. Látni kell, hogy az uj gazdasági mechanizmus további működése feltételezi azt, hogy a jelenleginél sokkal inkább alakul ki a verseny a vállalatok között és ezt elő kell mozdítani* A versenynek természetesen vannak káros következményei is, de még mindig jobb káros következményeivel együtt, mint az ré 2 rfi Helyzet, amelyben vállalatok abszolút monopóliumot élveznek. fi®Hetoleg el kell kerülni. Előfordulhat, hogy egy kis országban TMÍÍ£Í??S.,a?Zfi^ “?B°Po;Hplyzet alakul ki, ezt a termelőerők koncentrációja indokolttá teszi, ezzel szemben meg kell engedni az import konkurrenciát. Mert a huzamos ideig monopol helyzetben levő , üaifi ölkenyelmesedik, fejlődése esetleg lelassul, ez esetben engedhető meg az import konkurrencia, ami nem jelenti feltétlenül a fifiíífifi fi növekedését, mert sok esetben a potenciális import is elég fit. ifi m1??3® a f®áét és uj terméket hozzon, csökkent* SJH.. Tehát az uj gazdasági mechanizmusban arra kell oorekeani, hogy ahol lehet, egy egészséges# versenyt teremtsünk és erre elég sok lehetőség van. Ez a törekvés pl. feltételezi, hogy pl. nem szabad a vállalati profilok alakulását hatósági aktussal túl fififiífi®-?20? * ne? szat>ad hatósági rendelkezéssel monopol-helyzetet vagyis a profilgazda rendeletet meg kell szüntetni. Versefiy Probléma -'az uj gazdasági mechanizmus ifi? fií problémája, nem könnyű kérdés. Sok fejtörésre van szükkii/ieötFm* ?0Sy e2í fi lőhető legjobban oldják meg. Azt azonban le wÍi fi 5fí? < 5 Fréa jelenleginél komolyabb versenyhelyzetbe kell hozni a vállalatokat, ez mindenki számára jó lesz, még akkor is ha fiAtffi?ffiny2ek lebet s°rolni a káros következményeit is, de összességében mégis a verseny az az irány, amely felé jelenleg haladnunk k6ll# * * L4
