Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-04
F marnom* „ — 12 — f ta^JbÜÍ1 nyereaég) 4ifferaQOlál6aáS’ érdakeltaéS Pr0tlémáiVal , Szó sincs arról, hogy a vállalati anyagi érdekeltséget a nyereség hányadhoz kapcsolják, a nyereség összegéhez kívánják kapcsolni. Minden hányad érdekeltség következményeivel tisztában vannak. A reálbér növelésről szólva, az uj gazdasági mechanizmusban, amelyben az árak szabadabban fognak mozogni, mint a jelenlegiben - nem lesznek teljesen szabadjára engedve, de szabadabban fognak mozogni -, nem fogják tudni elkerülni az árak színvonalának egy bizonyos lassú emelkedését. A lassú emelkedést ebben a mechanizmusban sem tudták elkerülni, csak ott nyíltabban fog bekövetkezni, most burkoltan történik. Ha az árszínvonal lassú emelkedését nem tudjuk elkerülni - semmiépetre sem szabad bekövetkeznie egy gyors emelkedésnek -, akkor ez azt jelenti, hogy a nominál béreknek gyorsabban kell növekedniük ahhoz, hogy egy reálbér növekedés valósuljon meg. Az uj gazdasági meohanizmusben az a helyes, ha általában a nominál bérek emelkednek, jobb módszer, mintsem az általános árszínvonal csökkentése. A vállalati egyenlőtlenségek kiküszöböléséről szólva, kétféle vállalati egyenlőtlenségről lehet beszélni. Az egyik, hogy amikor bevezetré dük az uj gazdasági mechanizmust, ákkor pusztán az árak átalakítása egyes vállalatokat rossz, másokat nagyon jó helyzetbe hozhat. Vigyázni kell arra, hogy ilyen induló nagy differenciák ne alakuljanak ki. D© ugyanakkor, amikor a vállalatokat többé kevésbé azonos induló helyzetbe kell hozni, ugyanakkor az érdekeltség során nagyon is meg kell engedni, hogy a vállalatok között egy különös differenciálódás menjen végbe és hogy a nyereségesebb vállalatok gyorsabban fejlődhessenek és hogy az ilyen vállalatok dolgozóinak a személyi jövedelme is, ésszerű határokon belül, megnövekedjen. Ez az átállás az uj gazdasági mechanizmusra akkor fog "hozni a konyhára", ha megengedjük ezt a differenciálódást a vállalatok között, ha ez a gyengébben dolgozó vállalatokat nehéz helyzetbe hozza ós ha attól sem riadunk vissza, hogy a gyengébben dolgozó vállalatot felszámoljuk. Felmerült nagy élességgel két probléma* a Munka Törvénykönyve módosításának szükségessége, a felmondási - idők differenciált alkalmazása, és az igazgató határidős szerződése. Tudatában vannak annak, hogy a Munka Törvénykönyve átalakítására az ré UJ gazdasági mechanizmusban szükség van, ez hozzá tartozik. Ennek a munkának az előkészítése most fog beindulni, a szakemberek ezt elkezdték. Ami a határidős szerződést'illeti, ez a tervezetben szerepel igy, de' nem biztos, hogy igy marad. Jelenleg két tábor áll egymással szemben. Az egyiknek az a nézete, hogy ha kimondanánk a határidős szerződéseket, akkor ez az igazgatókat még rosszabb helyzetbe hozná, nem lenne jó. A másik tábor azt mondja, hogy ez tulajdonképpen jó lenne az igazgatókaa^-SzLifi,a50J7et?ék• méS söomiféle állásfoglalás e kérdésben nem történt. Van olyan nézet is, hogy nem kell generálisan bevezetni, ahol az igazgató akarja, kössenek vele ilyen szerződést, n f ;BK|.' 1_________________________________________ I tó ro
