Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1965-02-11
_ 3 _ . - hogyan lehet egységesíteni, kiért az operativ irányítás itt vélemé* * nyem szerint, valahogy máshráut jön lei. Ugyanis a budapestiekhez könnyebb kimenni. Tehát, ugyanolyan módszerrel lehet-e irányítani a közelebbi, mint a távolabbi gyárakat? Tóth e; A szervezeti sémával kapcsolatban itt az látszik, hogy az igazgató főmérnökök osztályain nagyjából ugyanazok a feladatok vannak meghatározva, ^csak a fonó-szövő és a kikészítő vonalon. Hogy a párhuzamosságokat egy ilyen szervezeti séma keretében el lehessen kerülni, hogyai tudják megvalósítani? Terveznek-e ügyviteli szabályzat készítését, s ezt kivel akarják megvalósítani - vállalati belső erőkkel, vagypedig valami külső erővel? Dobos e: A párt- és a gazdasági vezetők kapcsolata, milyen stádiumban van; ’ hogyan'alakult és biztositottak-e a feltételek az előterjesztésben foglaltak végrehajtásához? A pártszervezetek között /főleg a központhoz, ill. a kp-i PB-hoz tartozó pártszervezeteknél/, mennyiben alakult már ki a jó együttműködés; és a koordinált pártszervezetek felé ez hogyan alakul? Gyurcsó e; Mivel a kollégiumi ülés alapján már törlésre került a 3.olda’Tön ez a 15 sor, mi ennek - a leírtakon kivül - az oka; vagy egyálfe^ Ián az 1964-es esztendő keretében hogyan néz ez ki? u A gyárigazgatók és a főosztályvezetők viszonya majd ki lesz dolgozva* de, mi erre az elképzelés?, mert véleményem ' zerint nem volt helyes, hogy a főosztályvezetők direkt-módon utasították a gyárak igazgatóit. Válasz : Vég e: Ratulovszki elvtárs kérdésére válaszolva; megosztották a feladatokat, pl. a kikészítő területén, a műszaki igazgatóval koordinálják a munkát. Minden olyan témát megbeszélnek, amely a beruházás és a fejlesztés kérdéseire vonatkozik. Talán itt adnám meg Tóth elvtársnak is a választ, hogy a fejlesztés komplexitása miből indul ki. Elsődlegesnek a kikészítést tekintjük és, ennek érdekében kell alárendelni minden fejlesztést. Tehát, a végtermék kibocsátásából kell visszafelé kiindulni minden lépéshez. - Hozzá szeretném tenni ehhez,'hogy a mi tevékenységünk alatt ez azért nem jelentett problémát, ill. azért nem képezett vitát, mert egy nagy rekonstrukciós terv - minden vállalatra nézve - már jóvá volt hagyva. A következőkben ez a-koncepció érvényesül, s ennek megfelelően dolgoztuk ki a terveket, t ^ Ismét Ratulovszki elvtársnak; - a kérdéseket megvitatjuk a gyárakkal és utána hajtjuk végre. A vállalati szemlélet kialakításában a hatáskörük - a régivel szemben - valóban csökkent, gzzel szemben, maradt nekik még elég hatáskörük, amelyet azonban nekünk is el kell ismernünk és, ezekszerint kell ' foglalkoznunk velük. Ezekben természetesen követünk el hibákat, amelyeket azonban ki kell javítanunk. Ebbe kapcsolnám bele a vidéki- és a közeli gyárak irányítását. De, ezek nem jelentenek különösebb gondott, pl. a soproni teljesen horizontális üzem; a szegedi is teljesen szimpla üzem, amelynek a fonodája most készül. Ezek kisebbek súlyúknál fogva is, a vezetőknek kevesebb tapasztalat áll rendelkezésére, mint a budapestieknek és elég sok segítséget adunk a részükre - de, Szegednek többet, mert ott a beruházás kb. 5oo milliót reprezentál az egész vállalatra eső 1 milliárd 5oo ezer Ft-os beruházásból. A budapesti gyárak vezetői képzettebbek, de a feladatok is bonyolultabbak. A nyereségrészesedést vetette fel a Sütő elvtárs. Mi azt akarjuk elérni, hogy az egyes vállalati feladatok teljesítésében is érdekeltek legyenek a vállalatok, de az össz-vállalatót is segítsék. Tóth elvtársnak, az ügyviteli szabályzat kidolgozásával kapcsolatban; a Könnyűipari Minisztérium Szervezési Intézetét is igénybe kívánjuk venni ennek a kidolgozásához. Dobos elvtárs a párt- és a gazdasági vezetés kapcsolatát vetette fel. • / • 5“ / —• —Z rn’TWiwimiMr'''•-*».■■■: ■«.■--•■■ ■ ■■ » •wMwwwwrwK ■■
