Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1963-01-10
■ * * Az oktatásban, ahol e témával foglalkoztunk a kerületben, mintegy 42oo ember vett részt, de a gyárakban e foglalkozások vitája tovább , terjedt, tehát igen jelentős tömegekre hatott, komoly tömeget mozgatott meg, nem is beszélve arról, hogy ennek mintegy fele pártonkivüli. E számokat azért tartom fontosaknak, hogy a hatást jól lehessen lemérni. A pártoktatásban első izben került e téma napirendre , de évek óta ilyen irányban is foglalkozunk a hallgatókkal. Tehát, a propaganda munkában már évek óta törekedtünk arra, hogy kommunista erkölcsi felfogásra neveljük a párttagokat. Ez nem volt hiábavaló, mert ennek eredményeit már meg lehetett állapítani, bár e munkát még igen sokáig tovább kell folytatnunk. Kísérletünk volt ennél az anyagnál, hogy a propagandisták oktatását is valahogy megoldjuk, ezért a kerületben magas szinten előadásokat tartottunk, igy a propagandistákat magasabb színvonalon képeztük, velük szemben nagyobb követelményeket támasztottunk, mert ezt kellett lefordítaniok a lefelé vitelhez. Errőlaz volt a propagandisták • véleménye, hogy igen magas színvonalúak ezek az előadások, de azért az ő továbbképzésükre ez megfelel. A kísérlet eredményéről beszámolva, az a véleményünk alakult ki, hogy nem volt ez a kísérlet rossz, el lehet érni vele a célt, s ez a próbálkozás jó útra vezet bennünket és előbb-utóbb meg tudjuk te' oldani majd azt, hogy a propagandisták fejlesztése is a pártoktatáson belül történjen meg, mert 2-3 előadás után már értették és tudják is végezni e munkát. „ , E téma tárgyalása mennyire volt hatásos. Az előző felfogásokkal szemben, igen nagy fejlődés tapasztalható az erkölcsi téren. Három-négy éves távlatba visszatekintse, a vitába felvetett erkölcsi kérdések többségében, mintegy ösztönösen, helyesen tudtak állást foglalni a kommunisták. Természetesen ez nem általánosítható és bizony van, hogy aprób részletkérdésekben helytelenül foglalnak állsát, ami elég sok problémát okoz. Tóth Z.e. említette a szoc .brigádok szerepét . .Nem mulasztottuk el, hogy felhívjuk a kommunisták figyelmét erre az alkalomra. S éppen e brigádok tagjai voltak azok, akik a legtöbb.problémát felvetették, ami bizonyltja, hogy igenis foglalkoznak e kérdéssel. Pl:a magán életet is köz ügynek tekintették, bár ezek még csak csirák. Az üzemekben az egyszerű dolgozók részere ez az anyag túl_nehez volt. Kérték, hogy a kommunista erkölcs problémáit foglaljuk össze és adjuk ki. Persze megmondtuk, hogy mi ilyent nem tudunk adni, mivel & szoc*erkölcs annál szeleseoD körű, minthogy egy füzetoe tes le lehessen irni. a szoc.erkölcs fogalmához tartozik, hogy az életben felmerülő millió problémára hogyan kell szoc-ta rnodon reagálni. Arra kell megtanítanunk a propagandistákat, ho^y az elveket megfelelően tudják alkalmazni az életben felmerülő kérdésekre. * Másik tapasztalat^ a propaganda munkában, hogy semmiféle tananyag nem pótolja az elő szóval való nevelést. Azokon a területeken, ahol a propagandista nem volt a legmegfelelőbb, ott ^nem is tudtak valami jo eredményt elérni, ezért a brosaurák terjedelme^ inkább csökkenjen, s ezzel szemben az élő szóval előadott neveles növekedjék. Az emberek inká'b szívesebben hallgatnak meg hosszabb előadást, hogy ezzel szemben rövidebb Írásos anyagot kelljen olvasniok. . n , A pártonkivüli résztvevőknek a kommunistákkal szemben, talan megvan ez a nézete, amit Ratulovszky e. fejt ki, hogy a kommunisták azok már angyalok. Ez talán nem is rossz, hogy a párt önki viil iek maguk ^ fölött érzik a kommunistákat, a baj az, ha ezt már túlzásba viszik. Az baj, ha a kommunisták fegyelmit kapnak, akkor főleg__a párttagok mondják azt, hogy túlságosan súlyos a büntetés és rögtön azt mond-_ ják, hogy a párttag is ember, s a szemináriumokon inkább a p.kívüliek mondják azt, hogy nem súlyos a párttag büntetése. Apró üzemi lopások is előfordulnak és hogyan, vélekednek erről, ha pÁkívüli vagy párttag csinálja? Itt erkölcsi itelet szempontjaool nincs különbség. Meg'kell azonban mondani azt, hogy az erkölcsi el- Ítélés és az azt követő fegyelmi, vagy bűnvádi eljárás, nem függ U össze. Elekor meg kellett mutatni a szemináriumon azt, hogy az ilyen ■J . / . ■ ■ ■■ - '— ——— ----------------------— — — ( ' - 7 -I a *
